A háború kezdete óta még nem szenvedett el ekkora támadást Oroszország: a Kreml is megszólalt az ukrán drónesőről

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a légvédelem 660 ukrán drónt semmisített meg vagy hatástalanított. Ez meghaladja az elmúlt év eddigi legnagyobb, május 17-i támadását, amikor 556 drónt regisztráltak, ami jól mutatja, milyen ütemben fejleszti Kijev a saját drónprogramját. Az utóbbi időszakban az ukrán nagy hatótávolságú drónok egyre intenzívebben támadják a frontvonal mögött fekvő orosz olajipari és energetikai létesítményeket.

Nyugati elemzők szerint ez a kampány érzékenyen érinti az orosz üzemanyag-ellátást és a katonai utánpótlást, amivel lassítja Moszkva előrenyomulását, és növeli a nyomást Vlagyimir Putyin orosz elnökön. Független orosz források arról számoltak be, hogy Novomoszkovszkban egy vegyi üzem és egy vízerőmű is találatot kapott, majd kigyulladt, ám ezt hivatalosan még nem erősítették meg. Moszkva polgármestere ugyanakkor közölte, hogy a főváros felé tartó 47 drónt mind lelőtték.

Az ukrán biztonsági szolgálat közlése szerint a Krím félszigeten fekvő kulcsfontosságú kikötővárosban, Kercsben orosz hadihajókra és légvédelmi radarrendszerekre mértek csapást. A célpontok között két felderítő- és aknatelepítő hajó, valamint egy teher- és személyszállító komp is szerepelt, a támadás pedig a beszámolók szerint kiterjedt tüzet okozott.

A nagyszabású akciót néhány órával azután indították el, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy "40 napos befolyásolási műveletet" jelentett be. Ennek célja, hogy rákényszerítse Oroszországot a háború befejezésére, miután az elmúlt év amerikai béketörekvései nem hoztak áttörést. A feszültség ellenére a két fél fogolycserét is végrehajtott, amelynek keretében mindkét oldalról 160-160 katona térhetett haza pénteken.

Az orosz légicsapások eközben szintén folytatódtak. Harkiv térségében az elmúlt 24 órában két ember meghalt, heten pedig megsebesültek, míg Izjumban egy újabb dróntámadás követelt halálos áldozatot, ahol egy nő veszítette életét. Kijevben, valamint az odesszai, zaporizzsjai és szumi régiókban legalább tizenkilencen sérültek meg, köztük egy kilencéves gyermek is. Az ukrán légierő tájékoztatása szerint a 189 indított orosz drónból 174-et sikerült megsemmisíteni, a hét kilőtt Iszkander–M ballisztikus rakétából azonban négy áttörte a légvédelmi rendszert.

Az ukrán határőrség eközben jelezte, hogy Oroszország több katonai létesítményét is bővíti Belarusz területén, ám az ukrán határ közelében egyelőre nem észleltek csapatösszevonásokat. Moszkva 2022-ben részben éppen Belarusz felől indította meg az inváziót, így Kijev azóta is kiemelt figyelemmel kíséri az ottani fejleményeket.