Keményebb migrációs politika jöhet az EU-ban: Magyarország is részesülhet a támogatásból

A legutóbbi uniós csúcstalálkozón éles ellentétek alakultak ki a tagállamok között a közös migrációs politika miatt. A feszültség egyik csúcspontját Pedro Sánchez spanyol és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vitája jelentette, miután a madridi vezetést sokan túl engedékenynek tartják a bevándorlókkal szemben. A nézeteltérések hatására olasz és dán vezetéssel tizenkilenc tagállam közös levelet nyújtott be az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságnak, amelyben szigorúbb migrációkezelést és az Európai Unión kívüli visszatérési központok finanszírozását követelik. A kezdeményezéshez Magyar Péter miniszterelnök is csatlakozott.

Bár a jelenlegi kitoloncolási gyakorlatot Emmanuel Macron francia elnök erkölcsileg aggályosnak és kevéssé hatékonynak nevezte, az Európai Bizottságra egyre nagyobb nyomás nehezedik a pénzügyi támogatás biztosítása érdekében. Markus Lammert, a bizottság illetékese megerősítette, hogy a testület egyáltalán nem zárkózik el a finanszírozástól, és kész megfontolni minden kiforrott javaslatot, bár konkrét összegekről egyelőre nem esett szó.

Az Európai Unió 2028 és 2034 közötti többéves pénzügyi keretének (MFF) tervezetében a határőrizetre és a migrációkezelésre szánt forrásokat már most a háromszorosára, mintegy 34 milliárd euróra emelték. Ebből az összegből a tagállamok a bűnüldözési képességeik fejlesztésére, határvédelmi eszközök beszerzésére és a migrációs paktumban előírt rendszerek bevezetésére kaphatnak támogatást. Mivel a védelem és a versenyképesség is új prioritásként jelenik meg a büdzsében, miközben a nettó befizető tagállamok nem kívánják növelni a hozzájárulásukat, ez a 34 milliárdos keret várhatóan nem bővül tovább érdemben. A vita így arról szól majd, hogy ebből az összegből mennyi fordítható a határokon kívüli központok létesítésére.

A Magyar Péter vezette kormány kifejezetten elzárkózik a – a miniszterelnök által is szerencsétlennek nevezett – migrációs paktum végrehajtásától, és legfeljebb technikai segítséget nyújtana más országoknak. Számukra egy határokon kívüli áthidaló megoldás kifejezetten kedvező lehet. Magyar Péter a brüsszeli csúcson arról is beszélt, hogy a következő hétéves költségvetés keretében szeretné visszaszerezni azt a mintegy egymilliárd eurót, amelyet Magyarország a migrációs bírságok miatt veszített el.

Az Európai Bizottság eddig rugalmasnak mutatkozott a magyar vezetéssel szemben, hiszen a feleknek az eredetileg javasolt 6,5 milliárd euró helyett egy 16,4 milliárd eurós politikai megállapodást sikerült kidolgozniuk. Emellett Michael McGrath jogállamisági biztos is megengedően reagált Pósfai Gábor belügyminiszter migrációs paktummal kapcsolatos közelmúltbeli kijelentéseire, ami tovább erősíti azt a feltételezést, hogy Brüsszel hajlandó kompromisszumos megoldásokat keresni a migrációkezelésre szánt összegek felhasználásában.