Kiderült a rideg valóság Magyarországról: nagyon csúnyán ráfázhat, aki erre nem figyel oda

Svájc számít 2026-ban a világ legbiztonságosabb befektetési célpontjának, miközben Magyarország a 150 vizsgált ország közül a 42. helyet szerezte meg - derült ki a Henley & Partners friss jelentéséből.

A befektetési tanácsadó rangsora azt vizsgálja, mely országok gazdasága és intézményrendszere képes a legjobban ellenállni egy pénzügyi, gazdasági vagy geopolitikai sokknak.

Európa uralja a befektetési rangsort

Ahogy a bevezetőben említettük, Svájc vezeti 2026-ban a világ legbiztonságosabb befektetési célpontjainak rangsorát, mögötte Dánia és Norvégia végzett, míg Szingapúr a negyedik helyet szerezte meg. Az első tíz ország közül egyébként kilenc európai, ami jól mutatja, hogy a stabil intézményekkel, fegyelmezett költségvetéssel és kiszámítható gazdaságpolitikával rendelkező államok nagyon is biztonságosnak számítanak befektetői szemmel.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fontos változás indulhat a magyarországi fizetéseknél: erre kell készülni az év második felében

A Pénzcentrum Hetifókuszában szakértőket és elemzőket kérdeztünk arról, milyen gazdasági folyamatokra számítanak 2026 második felében

A lista másik végén Libanon áll, közvetlenül Haiti, Pakisztán, Nigéria és Sierra Leone mögött. Ezekben az országokban a politikai bizonytalanság, a gyenge állami intézmények, az infláció, az árfolyamkockázat vagy a szűk pénzügyi mozgástér jelent komoly veszélyt a befektetők számára.

Magyarország az első harmad végén

Magyarország 67,4 pontos összesített eredménnyel került a 42. helyre a 150 vizsgált állam között. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a teljes lista első harmadának a végén tanyázunk.

A magyar eredmény ennek megfelelően összességében nem tragikus. Az ország teljes kockázati pontszáma 32,1 lett a 100-as skálán, ahol az alacsonyabb érték számít kedvezőbbnek. Ezzel Magyarország a közepes kockázatú kategóriába került. Az öt vizsgált kockázati tényező közül messze az infláció kapta a legrosszabb értékelést. Az inflációs kockázat 0,64 pontot ért el a 0-tól 1-ig terjedő skálán, ahol ezúttal is az alacsonyabb érték a jobb.

A második legnagyobb problémát a jogi és szabályozási környezet jelentette, 0,40 pontos értékkel. Ez azért különösen fontos a befektetők számára, mert egy beruházásnál nemcsak az számít, mennyi az adó vagy mekkora a piac, hanem az is, mennyire lehet évekre előre tervezni.

Jóval kedvezőbb értékelést kapott az árfolyam-ingadozás, 0,22 ponttal, valamint a politikai instabilitás, 0,23 ponttal. A fizikai klímakockázat mindössze 0,12 pont lett, ez volt a magyar kockázati profil legerősebb eleme.

Ugyanakkor miközben a kockázati besorolás csak közepes lett, Magyarország teljes ellenálló képességi pontszáma 66,95 volt a 100-ból. Ez már a magas kategóriába tartozik, hiszen itt éppen a magasabb pontszám a jobb.

A legjobb magyar eredményt a klímaalkalmazkodási képesség érte el 0,91 ponttal. Ezt a társadalmi fejlettség követte 0,85-tel, míg a gazdaság összetettsége 0,78 pontot kapott. Ez utóbbi azt jelzi, hogy a magyar gazdaság nem kizárólag néhány egyszerű termékre vagy ágazatra épül. A fejlett ipari termelés, a beszállítói hálózatok és a magasabb hozzáadott értékű export javítják az ország alkalmazkodóképességét.

Az innováció 0,62 pontot ért el, a beruházási környezet és az állam fiskális mozgástere pedig egyaránt 0,56 pontot kapott. A külső egyensúly és a kormányzás minősége 0,54–0,54 ponttal a gyengébb ellenálló képességi mutatók közé került.

A számok alapján Magyarország alapvető gazdasági és társadalmi adottságai több területen erősek. A gond inkább azzal van, hogy a befektetők mennyire érzik kiszámíthatónak az árakat, a szabályozást és a gazdaságpolitikai környezetet.

Ez magyarázhatja a 42. helyezést is, ami azt jelenti, hogy az ország képes lehet elviselni egy külső sokkot, de a befektetőknek közben olyan kockázatokkal kell számolniuk, amelyek a listavezető államokban jóval kisebbek.

Azért nem minden fenékig tejfel

Hiába adnak bizakodásra okot a besorolásunk egyes részei, a régiós összevetés nem túl hízelgő Magyarország számára. A közvetlen szomszédok közül Ausztria a 12., Szlovénia a 18., Szlovákia a 30., Horvátország pedig a 31. helyen végzett, vagyis mind a négy ország megelőzte a 42. helyre sorolt Magyarországot. A különbség Ausztriához képest 11,1 pont, Szlovéniához mérve 8,3 pont, de még Szlovákia és Horvátország is 2–3 ponttal jobb értékelést kapott.

A tágabb közép-európai mezőnyben is hasonló a kép. Csehország a 14., Lengyelország a 33., Bulgária pedig a 40. helyre került. Utóbbi már csak fél ponttal előzi meg Magyarországot, vagyis itt jóval kisebb a különbség, mint az osztrák, cseh vagy szlovén eredményhez viszonyítva.

A jelentés fényében azt mondhatjuk, hogy Magyarország nem szakad le teljesen a régiótól, de az élmezőny közelében sem vagyunk. Közvetlen szomszédaink közül több ország is stabilabb, ellenállóbb befektetési környezetet tud felmutatni, különösen az intézményi működés, a gazdaságpolitikai kiszámíthatóság és a sokkokkal szembeni védekezőképesség alapján.