Veszedelmes fegyverrel kezdte el támadni a nyugatot Oroszország, Kína és Irán: ez minden háborúnál pusztítóbb

Az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének harmincharmadik ülésszakát Hágában, a mélyülő nemzetközi válságok árnyékában tartják. Az Euractiv értesülései szerint a hét egyik legfontosabb biztonságpolitikai dokumentuma a transznacionális elnyomás elleni fellépésről szóló állásfoglalás-tervezet.

A témáról szombaton szakértői kerekasztal-beszélgetést is rendeztek Hágában Mauro Del Barba olasz képviselő elnökletével. Az eseményen H. R. McMaster, az Egyesült Államok korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója kifejtette, hogy a transznacionális elnyomás valójában a hadviselés egyik formája.

A nyugalmazott altábornagy szerint Kína, Oroszország és Irán ezzel az eszközzel igyekszik aláásni a nemzetközi rendet, ezért a jelenséget a jelenleginél sokkal komolyabb biztonsági kihívásként kellene kezelni, többek között a be nem jelentett hírszerzők kiutasításának felgyorsításával.

Egy német bűnüldözési szakértő szerint a nyugati társadalmak ellen irányuló elnyomás mértéke a nyilvánosság előtt még jórészt ismeretlen, és ez a gyakorlat messze túlmutat az emigráns ellenzékiek zaklatásán. Az egyik leggyakoribb módszer az úgynevezett banki szolgáltatások megvonása (debanking), vagyis a pénzügyi megfelelési szabályok szándékos kijátszása a célszemélyek bankszámláinak befagyasztása vagy megszüntetése érdekében.

A debanking lényege, hogy ezek a külföldi autoriter államok vagy a hozzájuk köthető szereplők valamilyen módon kijátsszák a nyugati bankok szigorú pénzmosás- és terrorizmuselleni szabályait (megfelelési szabályok). Például hamis vádakkal vagy titkos lejárató akciókkal elérik, hogy a nyugati bankok kockázatosnak minősítsék a célszemélyt (vagy szervezetet), és egyszerűen befagyasszák vagy megszüntessék a bankszámláját. Ezzel az egyént vagy szervezetet teljesen ellehetetlenítik anélkül, hogy fizikai erőszakot alkalmaznának.

A hétvégén közzéteendő állásfoglalás szerint a transznacionális pénzügyi elnyomás célpontjai már nem korlátozódnak a civil szervezetekre, hanem közvetlenül érintik a jelenlegi vagy korábbi NATO- és EU-tisztviselőket, parlamenti képviselőket, bírákat, kutatókat, vállalkozókat és támogatókat is. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az e csoportok elleni fellépést az egész EBESZ-térség demokratikus, gazdasági és biztonsági rendje elleni támadásként kell értékelni.

A dokumentum elfogadását Jorge Jraissati közgazdász is üdvözölte, aki a téma elismert kutatójaként vett részt a szakértői kerekasztalon. Elmondása szerint az állásfoglalás több elemzésüket és reformjavaslatukat is beépítette.

Az EBESZ egyebek mellett arra szólítja fel tagállamait, hogy a nemzetközi együttműködési megállapodásokhoz való hozzáférést tegyék függővé az emberi jogi normák tiszteletben tartásától és a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításától. A Pénzügyi Akciócsoport (FATF) tagjait pedig arra kéri, hogy ajánlásaikba építsenek be az emberi jogokra és a tisztességes eljárásra vonatkozó, kötelező érvényű garanciákat.