Döbbenetes összecsapás rázta meg az uniót: a francia elnök keményen beolvasott Magyar Péterék nagy tervének

A feszültséget az váltotta ki, hogy a tagállamok több mint kétharmada hivatalosan is kiállt az Európai Unión kívülre tervezett kitoloncolási központok létrehozása mellett. A javaslatot eredetileg Olaszország és Dánia karolta fel, ám a váratlanul széles körű támogatói bázis komoly politikai súlyt adott az elképzelésnek. Magyar Péter egy brüsszeli sajtótájékoztatón külön is hangsúlyozta a migrációpolitikát érintő összefogás jelentőségét, pozitív példaként hivatkozva a még fejlesztésre szoruló olasz–albán együttműködésre.

Bár Emmanuel Macron elviekben egyetért a migrációs helyzet határokon túli kezelésével, a nyilatkozatot a jelenlegi formájában túlzónak tartja. A francia elnök nyíltan megkérdőjelezte, hogy a harmadik országokban működő központok összeegyeztethetők-e az európai értékekkel. Arra is rámutatott, hogy a korábbi hasonló próbálkozások nem hoztak meggyőző eredményt, és ő maga még nem látott valóban működőképes külső visszatérítési központot. A téma már az Európai Tanács múlt heti ülésén is parázs vitát szított, amelyen Giorgia Meloni olasz és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök az unió általános migrációs irányvonaláról is összekülönbözött.

A probléma gyökere az, hogy a jelenlegi európai kiutasítási és visszatérítési rendszer nem működik hatékonyan, hiszen a jogerősen kiutasítottak kevesebb mint harmadát tudják csak ténylegesen visszaküldeni a származási országukba.

A javaslat támogatói szerint a hatékonyabb kitoloncolás elengedhetetlen ahhoz, hogy megfékezzék a radikális retorikát használó bevándorlásellenes politikai erők megerősödését.

Az ellenzők viszont attól tartanak, hogy az Európai Unió ezzel eltávolodhat a saját alapelveitől, a központok pedig csupán alacsony hatékonyságú, költséges intézmények lesznek.

Az ügy pénzügyi dimenziója legalább ennyire fajsúlyos, hiszen az aláíró államok uniós forrásokból finanszíroznák a központok felállítását és fenntartását. Ez a követelés közvetlenül összekapcsolja a migráció kérdését a 2028 és 2034 közötti többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokkal. A költségvetési vitát optimális esetben még az év végéig lezárnák, különös tekintettel az elkötelezetten EU-párti Macron elnöki mandátumának lejártára. A kérdés az őszi uniós csúcstalálkozón éleződhet ki igazán, mivel a tagállamoknak azzal a ténnyel is szembe kell nézniük, hogy a csupán minimálisan megnövelt közösségi költségvetés nem nyújt elegendő fedezetet a hasonlóan ambiciózus tervek megvalósítására.

Címlapkép: Koszticsák Szilárd, MTI/MTVA