Nem várt pokol szabadult el az ukrán fővárosban: több ezer gyermek menekült a föld alá a pusztítás elől

Bár a korábbi támadások esetenként több halálos áldozatot követeltek, ezúttal vetették be a legtöbb fegyvert a főváros ellen, és a becsapódások Kijev jelentős részét érintették. Timur Tkacsenko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője kilencvenegy sérültről számolt be, míg Vitalij Klicsko polgármester közölte, hogy a találatok egy mentőállomást is megrongáltak. A kijevi metró tájékoztatása szerint az éjszaka folyamán több mint 52 ezer ember, köztük 4500 gyermek keresett menedéket a földalatti állomásokon.- jelentette a BBC.

A becsapódások az egyik legsúlyosabb pusztítást a délkeleti Darnickij kerület lakótelepén végezték. Az egyik rakéta hatalmas krátert vájt a földbe egy óvoda mellett, míg egy másik egy kilencszintes lakóépület szárnyát döntötte romba. A helyiek beszámolói szerint többen eltűntek, akik feltehetően a pincében kerestek menedéket. A mentőcsapatok a törmelékek alatt kutatnak a túlélők után, miközben a hozzátartozók aggódva várakoznak a helyszínen.

EZ IS ÉRDEKELHET

Durva éjszakai csapás rázta meg Ukrajnát: Zelenszkij azonnal megszakította a látogatását a tragédia miatt

A csapások lakóépületeket találtak el, valamint tűz ütött ki egy belvárosi szállodában.

Az ukrán légierő adatai szerint az orosz hadsereg az éjszaka folyamán 74 rakétát és 496 drónt indított útnak, elsősorban a fővárost célozva. Bár a légvédelem az eszközök többségét megsemmisítette, 25 ballisztikus rakéta és 12 drón így is becsapódott, összesen 33 helyszínen okozva károkat. Ukrán katonai szakértők szerint a csapássorozat az elmúlt hónapok legnehezebb próbatétele elé állította a védelmi rendszert, mivel Oroszország különböző fegyvertípusok egyidejű bevetésével igyekezett túlterhelni a légvédelmet.

Az Ukrán Vöröskereszt közleménye szerint teljesen megsemmisült a szervezet egyik raktára. A több mint 320 ezer darab, mintegy 79 millió hrivnya értékű segélycikk elvesztése az egész országban visszaveti a humanitárius tevékenységet.

Moszkva állítása szerint a csapásokkal az ukrán védelmi és energetikai létesítményeket vették célba, válaszul a korábbi, orosz polgári infrastruktúra elleni támadásokra. Kijev az utóbbi időben több nagy hatótávolságú csapást mért oroszországi erőművekre, ami után Vlagyimir Putyin orosz elnök is elismerte az országot sújtó üzemanyaghiányt. Ukrajna ugyanakkor határozottan visszautasította a moszkvai érvelést. Andrij Szibiha külügyminiszter erkölcstelennek nevezte, hogy a támadásokat válaszcsapásként tüntessék fel, hangsúlyozva, hogy ebben a háborúban egyértelműen létezik egy agresszor és egy önmagát védő ország.

A pusztító támadást követően Kijev újabb légvédelmi rendszerek szállítását kérte szövetségeseitől, Volodimir Zelenszkij elnök pedig arra szólította fel Washingtont, hogy engedélyezze a Patriot légvédelmi rakéták ukrajnai gyártását.