Meghökkentő igazságra derült fény: ezért kapnak sokkal kisebb nyugdíjat a magyar nők, mint a férfiak

A nők átlagos keresete Magyarországon továbbra is elmarad a férfiakétól, ami hosszú távon a nyugdíjakban is jelentős különbségeket eredményezhet. Farkas András nyugdíjszakértő szerint legalább hat olyan tényező van, amely hozzájárul ahhoz, hogy a nők életpálya alatti jövedelme és későbbi nyugdíja jellemzően alacsonyabb.

Az egyik legfontosabb ok az úgynevezett "fűrészfog-karrier". Farkas András szerint a nők munkában töltött éveit gyakran megszakítja a gyermekvállalás, majd később sok esetben az idős hozzátartozók gondozása is. A munkába való visszatérés után ugyan ismét emelkedhet a keresetük, de az ismétlődő megszakítások miatt pályaívük jóval töredezettebb, mint a férfiaké, ami hátrányosan hat a fizetésükre és a nyugdíjjogosultságukra is.

A szakértő szerint jelentős szerepe van az úgynevezett láthatatlan munkának is. Ide tartozik minden olyan, jellemzően nők által végzett, fizetés nélküli tevékenység, mint a gyermeknevelés, a családtagok ápolása vagy a háztartás vezetése. Ezek a feladatok nem jelennek meg a GDP-ben, noha nélkülük a gazdaság működése is elképzelhetetlen lenne.

Farkas András ismertetése szerint Magyarországon ez a láthatatlan munka 2024-ben napi mintegy 11 millió órát, éves szinten pedig közel 4 milliárd munkaórát tett ki. Ennek becsült gazdasági értéke a magyar GDP mintegy 15 százalékának felel meg, mégsem jár együtt közvetlen nyugdíjjogosultsággal.

A nyugdíjszakértő szerint ezen javíthatna, ha a magyar nyugdíjrendszer lehetővé tenné a szülők közötti nyugdíjjogosultság-megosztást. Ehhez azonban valódi, egyéni nyugdíjszámlákra lenne szükség, amelyek pontosan nyilvántartanák az egyes biztosítottak megszerzett jogosultságait.

A nők nyugdíjkilátásait rontja az is, hogy nagyobb arányban dolgoznak részmunkaidőben vagy olyan foglalkoztatási formákban, amelyek alacsonyabb járulékalappal járnak. Ha a járulékalapot képező kereset nem éri el a minimálbért, akkor a nyugdíjszámítás során nemcsak a befizetések összege lesz alacsonyabb, hanem a szolgálati időt is arányosítják, ami tovább csökkentheti a későbbi ellátást.

Farkas András arra is felhívja a figyelmet, hogy a nők nagy számban dolgoznak olyan ágazatokban, ahol eleve alacsonyabbak a bérek. A szociális ellátásban, az idősgondozásban, az adminisztratív munkakörökben vagy több jogalkalmazói területen az átlagkeresetek jellemzően elmaradnak a gazdaság más szektoraitól, ami szintén alacsonyabb életpálya-keresetet és később kisebb nyugdíjat eredményez.

A szakértő szerint továbbra is komoly akadályt jelent az úgynevezett üvegplafon jelensége. Bár egyre több nő tölt be vezető pozíciót, a vezetőknek Magyarországon még mindig csupán mintegy egyharmada nő, keresetük pedig átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb a férfi vezetőkénél.

Farkas András végül arra is kitér, hogy a munkaerőpiacon továbbra is jelen lehet a rejtett nemi és életkori diszkrimináció. Bár a jogszabályok tiltják a hátrányos megkülönböztetést, a gyermekvállalás előtt álló, kisgyermeket nevelő vagy idősebb nők sok esetben kedvezőtlenebb elbírálással találkozhatnak az álláskeresés és az előrelépési lehetőségek során. A nyugdíjszakértő szerint ezek a tényezők együtt magyarázzák, hogy a nők átlagos keresete és ennek következtében a nyugdíja is jellemzően alacsonyabb, mint a férfiaké.