Már Zelenszkij is ezt tanulmányozza: súlyos, ami kiderült az orosz határ melletti védelmi rendszerről

Bár a finn főváros a felszínen egy szokványos északi metropolisznak tűnik, a föld alatt egy mintegy 5500 óvóhelyből álló hálózat húzódik meg. Ezek a létesítmények egy esetleges katonai támadás vagy atomcsapás esetén jóval több embernek nyújthatnak menedéket, mint Helsinki 675 ezer fős lakossága. A finnek 1939 óta folyamatosan építik és fejlesztik a rendszert, a jelenlegi előírások szerint pedig minden nagyobb új iroda- és lakóépületben kötelező óvóhelyet kialakítani. A legnagyobb helsinki komplexum akár 11 500 fő befogadására is alkalmas. Az óvóhelyek ráadásul békeidőben sem állnak üresen, hiszen a kettős hasznosítás elve alapján uszodaként, szaunaként, sportpályaként, templomként vagy éppen zenekari próbateremként működnek.

A folyamatos készenlétet az ország földrajzi elhelyezkedése és történelmi múltja egyaránt indokolja. Helsinki alig 300 kilométerre fekszik Szentpétervártól, Finnország pedig mintegy 1300 kilométeres közös határszakaszon osztozik Oroszországgal, amely a leghosszabb a NATO-tagállamok és az orosz fél viszonylatában. A történelmi tapasztalatok szintén intő példaként szolgálnak, hiszen az ország korábban 108 évig állt cári uralom alatt, az 1939–1940-es téli háborúban pedig területének tizedét veszítette el a Szovjetunióval szemben.

A kiterjedt föld alatti hálózat csupán egyetlen eleme a finnek átfogó, a teljes társadalom biztonságára épülő polgári védelmi modelljének. E rendszernek ugyanúgy része a férfiak számára 18 éves kortól kötelező, a nőknek pedig önkéntes sorkatonai szolgálat is. A társadalom kulcsszereplői, köztük főszerkesztők és vállalatvezetők háromhetes honvédelmi tanfolyamokon vesznek részt, míg a nők számára szervezett hétvégi képzéseken olyan gyakorlati ismereteket oktatnak, mint a tábori konyha üzemeltetése, a közművek nélküli főzés vagy a drónok felismerése. A felkészültség a gazdasági szereplőkre is kiterjed, az építőipari vállalatok például folyamatos, hatórás készenlétben állnak, hogy szükség esetén azonnal megkezdhessék a védművek építését.

A finn modellt korábban sok ország értetlenül szemlélte, de az Ukrajna elleni orosz invázió és az iráni konfliktus elnémította a kritikusokat. Manapság külföldi szakemberek és politikusok – köztük brit védelmi tisztviselők, szaúdi delegációk, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – utaznak Helsinkibe a jól bevált módszerek tanulmányozására. Ahogy Fiona Hill, a Fehér Ház korábbi Oroszország-szakértője rámutatott, a többi nemzetnek is érdemes lenne átvennie a finn szemléletmódot, és a kizárólag katonai költségvetésről szóló viták helyett a tényleges, társadalmi szintű felkészülésre kellene helyezniük a hangsúlyt.