Indul a háború Budapest legértékesebb területéért: 13 év után a Tisza-kormány oszthatja újra a lapokat?

Több mint egy évtized után ismét napirendre került a Margitsziget közigazgatási hovatartozása. A XIII. kerület képviselő-testülete egyhangúlag döntött arról, hogy a Miniszterelnökségnél kezdeményezi: a Margitsziget ismét kerüljön vissza a XIII. kerület közigazgatási területéhez. A kezdeményezés első látásra adminisztratív kérdésnek tűnhet, valójában azonban jelentős hatással lehet a helyi hatósági feladatokra és az önkormányzati bevételekre is.

A kerület hangsúlyozza, hogy nem a Margitsziget tulajdonjogát szeretné megszerezni. A főváros, az Esztergom Budapesti Főegyházmegye és a Honvédelmi Minisztérium tulajdonosi jogai nem változnának. Kizárólag arról van szó, hogy a sziget közigazgatásilag ismét a XIII. kerülethez tartozzon.

Mi változna a gyakorlatban?

A közigazgatási hovatartozás elsősorban azt határozza meg, melyik önkormányzat látja el a helyi hatósági feladatokat. Ide tartozhatnak többek között az építésügyi és településképi ügyek, egyes közterület használati engedélyek, valamint számos helyi közigazgatási eljárás.

Ezzel szemben a Margitsziget fenntartása, parküzemeltetése vagy a fővárosi tulajdonban lévő intézmények működtetése önmagában nem változna attól, hogy a sziget ismét a XIII. kerület közigazgatási területéhez kerülne. A Palatinus Strand, a Margitszigeti Színház vagy a közpark fenntartása továbbra is a jelenlegi tulajdonosi és üzemeltetői rendszer szerint működhetne.

Miért került ki a XIII. kerületből?

A Margitsziget 1950 és 2013 között a XIII. kerület közigazgatási területéhez tartozott. Az Országgyűlés 2013-ban módosította a főváros közigazgatási rendszerét, ennek eredményeként a sziget közvetlenül a Fővárosi Önkormányzat igazgatása alá került.

A mostani kezdeményezés ezt a döntést fordítaná vissza. A XIII. kerület szerint a sziget fizikailag és funkcionálisan is szorosan kapcsolódik Angyalföldhöz, Újlipótvároshoz és Vizafogóhoz, ezért a helyi közigazgatási feladatok hatékonyabban szervezhetők lennének kerületi szinten.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a XIII. kerület a jogszabályoknak megfelelően helyi véleménynyilvánító népszavazást írt ki 2013-ban.

A szigeten akkor három állandó lakos élt (ezzel vélhetően az volt a világ legkisebb népszavazása), közülük ketten szavaztak, és egyhangúlag a XIII. kerülethez tartozás fenntartása mellett tették le a voksukat.

A referendum eredménye ugyan nem változtatta meg a már elfogadott törvényt, de a mostani kezdeményezésben is hivatkozási alapként szolgál. 

Több milliárd forintos bevételről is szó van

A XIII. kerület szerint a 2013-as változtatás óta mintegy 5 milliárd forint építményadó és idegenforgalmiadó bevételtől esett el. A kerület szerint ekkora összegből akár egy iskola teljes felújítása vagy egy új önkormányzati bérház felépítése is finanszírozható lett volna.

A polgármester ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nem a bevételek jelentik a kezdeményezés elsődleges indokát. Álláspontja szerint a jelenlegi rendszer nem illeszkedik Budapest közigazgatási felépítéséhez, hiszen a Margitsziget jelenleg egyik kerülethez sem tartozik, miközben más kiemelt közterületek, például a Városliget vagy a Hősök tere valamelyik kerület részei.

A Pénzcentrum megkereste a XIII. kerületi önkormányzatot az ügyben. Levelükben azt írták, hogy a Margitsziget közigazgatási visszacsatolásához két jogszabály módosítását tartja szükségesnek. Ezek az 1994. évi XLIII. törvény, valamint a 2011. évi CLXXXIX. törvény.

Az önkormányzat szerint a Margitsziget 2013-as leválasztása a XIII. kerületről példátlan lépés volt a magyar közigazgatásban. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a Fővárosi Önkormányzat más kiemelt budapesti területek felett nem gyakorol közvetlen közigazgatási jogkört. A kerület közölte, hogy a kezdeményezésről már előzetesen tájékoztatta a Fővárosi Önkormányzatot, és a képviselő-testület június 25-i döntése alapján hamarosan megkezdődnek a hivatalos egyeztetések.

Álláspontjuk szerint a 2013-ban bevezetett szabályozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Úgy vélik, az elmúlt 13 év tapasztalatai azt mutatják, hogy a Margitsziget fővárosi közvetlen igazgatása nem épült be megfelelően sem a bíróságok, sem a hatóságok működési gyakorlatába.

Az önkormányzat szerint a közigazgatási határok visszaállítása javítaná a hatósági ügyintézés hatékonyságát, egyszerűbbé tenné a településképi és helyi rendeleti szabályozások alkalmazását, és összességében javítaná a közigazgatás minőségét.

Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a Margitszigetet használók a változásból a mindennapokban szinte semmit nem érzékelnének. A módosítás elsősorban a hatósági ügyintézést érintené, míg a sziget üzemeltetése és fenntartása továbbra is a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat feladata maradna.

A kerület arra is emlékeztetett, hogy a 2013-as leválasztás idején több mint tízezer aláírás gyűlt össze a döntés ellen, ami szerintük azt mutatja, hogy továbbra is társadalmi igény mutatkozik arra, hogy a Margitsziget közigazgatásilag ismét a XIII. kerülethez tartozzon.

A XIII. kerületi önkormányzat célja, hogy még az idei évben lezáruljanak az egyeztetések, és az Országgyűlés elé kerüljenek a szükséges törvénymódosítások

- hangsúlyozta törekvését az önkormányzat.

A végső szó a parlamenté lehet

A közigazgatási határok módosítása törvényi kérdés, ezért a kezdeményezés megvalósításához országgyűlési döntésre is szükség lenne. A XIII. kerület első lépésként a Miniszterelnökségnél kezdeményezi a szükséges egyeztetéseket.

Megkerestük a Miniszterelnökséget is az ügyben, de szűkszavúan egyelőre csak annyit reagáltak, hogy

a felvetett téma egyelőre nem került a kormány elé, döntés nem született ezzel kapcsolatban.

A következő hetekben ezért három kérdésre érdemes figyelni. Támogatja-e a kezdeményezést a Fővárosi Önkormányzat, (cikkünk megjelenéséig nem reagáltak - szerk.) nyitott-e a kormány a közigazgatási módosításra, illetve valóban változna-e a Margitsziget működése, vagy a döntés elsősorban a helyi hatósági feladatok és az önkormányzati bevételek újrarendezéséről szól majd.

A Népsziget sorsa is kérdéses

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) döntése alapján a XIII. kerületi önkormányzat vásárolhatja meg a Népsziget egyik, korábban több ezer lakásos fejlesztéssel összefüggésbe hozott területének állami tulajdonrészét. A kerület jelezte, hogy egy ezzel olyan ingatlan került önkormányzati kézbe, amelyet nem lakóparkként, hanem rekreációs és zöldterületként kíván hasznosítani.

Az érintett telek osztatlan közös tulajdonban áll, amelyben az állam is tulajdonrésszel rendelkezett. Az állami részt árverésre bocsátották, amelyre jelentkezett vevő, a XIII. kerületi önkormányzat pedig elővásárlási jogával élve bejelentette igényét a terület megszerzésére.

A folyamatot bonyolította, hogy egy másik tulajdonostárs is élt elővásárlási jogával. Ahogy arról a Pénzcentrum korábban beszámolt, az előző kormányzat még az országgyűlési választások előtt kiemelt beruházássá nyilvánított öt ingatlant. Emiatt az MNV feladata volt eldönteni, melyik jogosult szerezheti meg az állami tulajdonrészt.

A vagyonkezelő végül a XIII. kerületi önkormányzat javára döntött. Ennek eredményeként a kerület 130,175 millió forintért vásárolhat meg egy 3090 négyzetméteres tulajdonrészt. Az ingatlanon jelenleg egy gondozott, idős fákkal borított terület található, egy leromlott állapotú úttal, valamint egy régi épülettel. Az egykori teniszpályát mára teljesen benőtte a növényzet. A kerület korábban is jelezte, hogy a Népsziget fejlesztését kizárólag rekreációs, sport- és közösségi funkciók bővítésével tudja elképzelni. A hatályos fejlesztési dokumentumok alapján nem támogat lakásépítést ezen a területen.

A Népsziget tulajdonviszonyai továbbra is összetettek. Az 50 hektáros terület állami, fővárosi, IV. és XIII. kerületi önkormányzati, valamint magántulajdonban lévő részekből áll. A XIII. kerülethez tartozó terület összesen mintegy 28,6 hektárt tesz ki, három külön helyrajzi számon.