Történelmi döntést hozott a Parlament: megszűnhet Sulyok Tamás és Polt Péter mandátuma

Az Országgyűlés hétfő este elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslatot 139 képviselő támogatta, hatan ellene szavaztak, míg a Mi Hazánk frakciója tartózkodott. A Fidesz és a KDNP bojkottálta az ülésnapot és a voksolást, Gulyás Gergely pedig tiltakozásul lemondott frakcióvezetői tisztségéről.

A módosítás egyik legfontosabb eleme, hogy a köztársasági elnök aláírását követő napon megszűnik Sulyok Tamás államfői megbízatása, valamint négy alkotmánybíró – köztük Polt Péter – mandátuma is. Az új köztársasági elnököt az Országgyűlésnek harminc napon belül kell megválasztania.

Az elfogadott módosítás a parlamenti képviselők indulásának feltételeit is érinti: a következő országgyűlési választáson nem indulhatnak azok, akik már legalább tizenkét éven át országgyűlési képviselők voltak.

A parlamenti vitában Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy az Alaptörvény módosítása lezárja a Fidesz-kormányzás időszakát, és megteremti egy új alkotmány előkészítésének alapját. Elmondása szerint az új alaptörvény megalkotásába a magyar társadalmat is be kívánják vonni.

A Fidesz élesen bírálta a döntést. A párt szerint a módosítás az alkotmányos demokrácia végét jelenti, és politikai alapon távolítja el a köztársasági elnököt, valamint az Alkotmánybíróság több tagját. Gulyás Gergely úgy vélte, hogy a változtatás veszélyezteti a demokratikus intézményrendszer működését és korlátozza a politikai versenyt.

A módosítás legfontosabb elemei közé tartozik még, hogy

• az Alkotmánybíróság elnökét ismét maguk az alkotmánybírák választják, hároméves időtartamra.
• az alkotmánybírák megbízatása 12 évről 9 évre csökken.
• visszaállítják az Alkotmánybíróság egyes költségvetési és adóügyekben fennálló felülvizsgálati jogát.
• nagyobb beleszólást kapnak a bírák az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Kúria elnökének megválasztásába és visszahívásába.
• az OBH és a Kúria elnökének mandátuma 9 évről 6 évre csökken, és nem választhatók újra.
• legfeljebb három cikluson (12 éven) át lehet országgyűlési képviselő valaki, ezt követően nem indulhat újra a választáson.
• csökken a kétharmados (sarkalatos) törvények köre.
• létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, amely közvagyon-védelmi, valamint nyomozati és ügyészségi jogköröket is kap.
• megszűnik az Országgyűlési Őrség, feladatait a TEK és a Készenléti Rendőrség veszi át.
• megszűnik a Költségvetési Tanács vétójoga a költségvetés elfogadásával kapcsolatban.
• október 1-jétől ismét a "megye" elnevezést használják a "vármegye" helyett.

Címlapi kép: MTI/Hegedüs Róbert