Donald Trump elképesztő bejelentést tett: miközben az Egyesült Államok megbénította a közel-keleti országot, váratlan fordulat jöhet a háttérben

"Azt hiszem, két elképesztő nap vár ránk" – mondta Trump az ABC Newsnak. Hozzátette, szerinte nem lesz szükség az április 21-én lejáró, kéthetes tűzszünet meghosszabbítására. Az elnök úgy véli, az iráni vezetés "megváltozott", és a megállapodás mindkét fél érdekét szolgálja. A múlt hétvégén eredménytelenül zárult pakisztáni tárgyalásokat JD Vance alelnök vezette, aki szintén bizakodóan nyilatkozott a folyamat állásáról - közölte a Reuters.

Az Egyesült Államok hétfőn tengeri blokád alá vonta Iránt. A Pentagon közlése szerint ez az intézkedés szerdára teljesen leállította az iráni kikötők forgalmát. Az amerikai haditengerészet eddig nyolc, Iránhoz köthető olajszállító tankert fogott el a Hormuzi-szorosban. Ezek között volt egy szankciókkal sújtott, kínai tulajdonú hajó is. A félhivatalos Mehr hírügynökség beszámolója szerint Irán eközben alternatív útvonalakon próbálja fenntartani az importját, ehhez a nem a déli partvonalon fekvő kikötőit veszi igénybe.

Továbbra is az iráni nukleáris program jelenti a legfőbb vitapontot. Washington húszéves moratóriumot javasolt minden iráni nukleáris tevékenységre, míg Teherán mindössze három-öt éves felfüggesztést ajánlott. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője Szöulban arról beszélt, hogy a moratórium hossza tisztán politikai döntés. Hozzátette, hogy Irán egy esetleges kompromisszumot akár bizalomépítő lépésként is elfogadhat. Az Egyesült Államok emellett a dúsított hasadóanyag Iránból történő kiszállítását is követeli. Teherán azonban ennek feltételéül a nemzetközi szankciók feloldását szabta.

A békeerőfeszítéseket jelentősen bonyolítja, hogy Izrael továbbra is támadja a Hezbollahot Libanonban. Izrael és az Egyesült Államok álláspontja szerint ez a hadszíntér nem tartozik a tűzszünet hatálya alá, Irán azonban ennek az ellenkezőjét állítja. A február 28-án amerikai és izraeli csapásokkal kezdődött háborúban a becslések szerint mintegy ötezren veszítették életüket. Közülük háromezren Iránban, kétezren pedig Libanonban haltak meg. Teherán tartomány kormányzója szerint az áldozatok között nagy számban vannak nők, diákok és pedagógusok. A tartományban emellett mintegy negyvenezer lakóépület rongálódott meg.

A konfliktus globális gazdasági hatásai is rendkívül súlyosak. Irán a saját hajóin kívül gyakorlatilag minden forgalom előtt lezárta a Hormuzi-szorost, ami drasztikusan lecsökkentette a perzsa-öbölbeli kőolajexportot. Ennek következtében a nyersolaj ára hordónként 96 dollár közelébe emelkedett. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a megugró energiaárak miatt rontotta a globális növekedési előrejelzését. A szervezet arra figyelmeztetett, hogy a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén a világgazdaság a recesszió küszöbére sodródhat. A helyzetet tovább rontja, hogy Washington nem tervezi meghosszabbítani az iráni és az orosz olajra vonatkozó, a héten lejáró szankciós mentességeket.