Meglépte a legkeményebbet az Egyesült Államok: fojtogató blokád a tengeren, a szövetségesek kihátráltak, kilőtt az olajár

Az amerikai hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) közölte, hogy a blokád a Perzsa-öbölben és az Ománi-öbölben az iráni kikötőkbe tartó, illetve onnan induló valamennyi hajóra vonatkozik, nemzetiségtől függetlenül. A Hormuzi-szoroson áthaladó, más célállomás felé tartó tranzitforgalmat ugyanakkor nem korlátozzák. Irán még február végén, az amerikai–izraeli háború kitörésekor gyakorlatilag lezárta a szorost. Ezen a vízi úton halad át a világ olajszállítmányainak mintegy ötöde. Teherán eddig kizárólag iráni ellenőrzés mellett és díjfizetés ellenében engedélyezte az áthaladást - tudósított a Reuters.

Donald Trump az iráni haditengerészetet "teljesen megsemmisítettnek" nevezte. A közösségi médiában arra figyelmeztetett, hogy ha a megmaradt iráni gyorsnaszádok megközelítik a blokádvonalat, azonnali megsemmisítésre számíthatnak. Ezt a karib-tengeri és a csendes-óceáni drogcsempészhajók elleni csapásokhoz hasonló módszerrel hajtanák végre. Hozzátette, hogy Irán hétfőn is kereste a kapcsolatot Washingtonnal, mert megállapodást szeretne, ő azonban sosem fogja megengedni, hogy Teherán nukleáris fegyverhez jusson.

A pakisztáni közvetítéssel zajló iszlámábádi tárgyalások vasárnap megállapodás nélkül értek véget. Ez volt az 1979-es iszlám forradalom óta a legmagasabb szintű közvetlen amerikai–iráni egyeztetés. J. D. Vance alelnök, az amerikai delegáció vezetője ugyanakkor "jelentős előrelépésről" beszélt. Elmondása szerint Teherán közeledett az amerikai állásponthoz, de még mindig nem eléggé. Trump továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy minden dúsított nukleáris anyagot szállítsanak ki Iránból, és hozzanak létre egy szigorú ellenőrzési mechanizmust.

EZ IS ÉRDEKELHET

Donald Trump kíméletlen ultimátumot adott, ismét brutális büntetővámmal fenyeget

Kína szerepe az iráni konfliktusban az elmúlt hetekben egyre nagyobb figyelmet kapott.

Iráni részről Reza Talaj-Nik dandártábornok, a védelmi minisztérium szóvivője arra figyelmeztetett, hogy a szoros katonai ellenőrzése csak tovább mélyíti a válságot. Az Iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy a térséghez közeledő minden külföldi hadihajó jelenlétét a tűzszünet megsértésének tekintik. Irán ENSZ-delegációja emellett kártérítést követelt Szaúd-Arábiától, az Egyesült Arab Emírségektől, Bahreintől, Katartól és Jordániától, amiért ezen országok a területüket az amerikai–izraeli hadműveletek rendelkezésére bocsátották.

A hat hétig tartó amerikai–izraeli légicsapásokat felfüggesztő, kéthetes tűzszünet érvényessége egy héten belül lejár, miközben a megállapodás tartóssága egyre kétségesebb. Izrael tovább bombázza Libanont, és hétfőn szárazföldi támadást indított a Hezbollah ellen egy dél-libanoni városnál. Washington és Jeruzsálem szerint ez a front nem része a tűzszüneti megállapodásnak, Teherán szerint viszont igen. Nagy-Britannia és Franciaország egyaránt jelezte, hogy nem vesz részt a blokádban, és a szoros mielőbbi újranyitását szorgalmazzák.