Megdőlt egy több mint ötvenéves csúcs odafent: olyan messzire merészkedtek az űrhajósok, ahol előttük még soha senki sem járt

A floridai indítóállásról április 2-án útnak indult misszió űrhajósai – Christina Koch, Victor Glover, Reid Wiseman parancsnok és Jeremy Hansen – már a Hold megkerülése előtt túlszárnyalták az 1970-es csúcsot. Az Orion űrkapszula a tervek szerint mintegy 406 700 kilométeres maximális távolságra jut el bolygónktól. Ezzel több mint 6600 kilométerrel múlja felül az Apollo–13 legénységének korábbi teljesítményét. Reid Wiseman parancsnok a mérföldkövet a személyzetes űrutazás úttörői előtti tisztelgésnek nevezte. Hozzátette: reméli, hogy a jövő generációi kihívásként tekintenek az elért eredményre, és hamarosan a mostani rekordot is átadják a múltnak.

A történelmi távolság elérése során az Orion az égitest túlsó oldala körül halad el. A nagyjából 6400 kilométeres magasságból az űrhajósok professzionális kamerákkal figyelhetik meg a Hold Földről nem látható oldalát. Ez a tudományos szempontból is rendkívül értékes pozíció különleges látványt nyújt. Az égitest peremén átszűrődő napfény egyfajta fordított holdfogyatkozáshoz hasonló jelenséget rajzol majd ki. A manőver nagyjából hat órát vesz igénybe. Ezalatt várhatóan teljesen megszakad a rádiókapcsolat a földi irányítással.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lélegzetelállító felvételeket küldött az űrből az új amerikai holdmisszió: ilyen elképesztő szögből még sosem láthattuk a bolygónkat

A látvány mind a négy asztronautát lenyűgözte és megállásra késztette.

Az expedíció az Egyesült Államok nagyszabású Artemis-programjának szerves része. A projekt végső célja a rendszeres, személyzetes holdra szállások megvalósítása, valamint egy állandó kutatóállomás négy fázisban történő kiépítése. Ha a tervek megvalósulnak, az emberiség a következő évtizedben bolygóközi fajjá válhat. Az ütemterv azonban komoly csúszásban van. Az eredeti elképzelések szerint a mostani küldetésnek már 2022-ben, az újabb holdra szállásnak pedig 2024-ben meg kellett volna valósulnia. A jelenlegi, módosított tervek azonban az utóbbit már csak 2028-ra teszik.

A folyamatos késlekedés nem csupán presztízsveszteséget jelent az amerikai űrügynökség számára. Azzal a komoly kockázattal is jár, hogy az Egyesült Államok elveszítheti évtizedek óta fennálló vezető szerepét a világűrben. A legfőbb riválissá előlépett Kína ugyanis szintén saját holdbázis kiépítését tervezi. Bár a hivatalos kommunikáció szerint a kelet-ázsiai nagyhatalom az első személyzetes holdra szállását 2030-ra időzíti, a szakértők tartanak tőle, hogy az állás könnyen megfordulhat. A rohamléptekkel fejlődő és rengeteg erőforrást mozgósító, ám a nyugatiaknál jóval kevésbé átlátható kínai űrprogram hamar ledolgozhatja hátrányát az új űrversenyben.