Novemberben a hosszú éjszakák rendkívüli mennyiségű égi jelenséget vonultatnak fel a csillagászat kedvelői előtt.
A pontos idő a gazdaság számos területén közös viszonyítási pont.
Érdemes lesz az őszi estéken, illetve hajnalokon is résen lenni, sőt még nappali bolygóészlelésre is adódik majd lehetőség.
A szerzők szerint ekkora esemény várhatóan csak 132 évente egyszer fordul elő a Holdon.
Mindenkit biztatnak arra, hogy ebben a még talán időjárását tekintve kedvező hónapban is minél több időt töltsön a szabad ég alatt.
A Föld árnyékkúpja a Hold felszínének 96,2 százalékát takarja majd el, ami ritka és látványos égi jelenséget ígér a péntek hajnali órákban.
A Fehér Ház célja, hogy 2030-ra évente legalább ezer indítást és visszatérést tegyenek lehetővé.
A hónap részleges holdfogyatkozást és napfogyatkozást is tartogat a hullócsillagos éjszakák mellett.
A becsapódás ritka lehetőséget kínál a kutatóknak arra, hogy megfigyeljék egy ismert mesterséges objektum holdi ütközésének következményeit.
A Holdba csapódhat egy SpaceX Falcon 9 hordozórakéta levált felső része augusztus elején.
Jönnek a nyári hullócsillagos éjszakák! A hónap végén két meteorraj gyakorisági maximumát is megfigyelhetjük.
Részleges, gyűrűs vagy teljes? Megmutatjuk, milyen napfogyatkozásokra számíthatunk Magyarországról nézve, és hová érdemes utazni a teljes élményért.
Június 21-én, egészen pontosan 10:25-kor bekövetkezik a nyári napforduló. Innentől kezdve a nappalok egyre rövidülnek, az éjszakák pedig egyre hosszabbá válnak.
A létesítmény nemcsak a hosszú távú kutatásoknak ad majd otthont, hanem a jövőbeli Mars-missziókat is előkészítheti.
A NASA bejelentette az Artemis III küldetés módosított terveit. A misszió nem a Holdra szállást, hanem az ahhoz szükséges rendszerek tesztelését célozza.
A legénység megkerülte a Holdat, ezzel végrehajtva az emberiség eddigi legtávolabbi személyzetes űrutazását.
Április 22-én tetőzik a Lyridák meteorraj, az esti órákban pedig egy ritka égi együttállás is megfigyelhető lesz – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Az űrmisszió legénysége váratlanul több mikrometeorit-becsapódást figyelt meg a Hold túloldalán.
Az Artemis–2 küldetés során az Orion űrhajó négyfős legénysége megdöntötte az Apollo–13 több mint ötvenéves rekordját.
A látvány mind a négy asztronautát lenyűgözte és megállásra késztette.
