Folytonos hibák hátráltatták, de kitűzték a dátumot: történelmi űrutazásra készül az Egyesült Államok

A nagyjából tíznapos küldetés során a négytagú legénység minden korábbinál távolabbra jut a Földtől. A csapatot Reid Wiseman parancsnok és Victor Glover pilóta vezeti. Hozzájuk csatlakozik Christina Koch, valamint a Kanadai Űrügynökség részéről Jeremy Hansen küldetésspecialista.

Az Artemis II lesz a NASA hatalmas SLS hordozórakétájának és az Orion űrhajónak az első személyzetes repülése. Az űrhajósok először Föld körüli pályán tesztelik az Orion irányíthatóságát. Ezt követően a Holdon túlra, több ezer kilométeres távolságba repülnek. Ennek célja a kapszula életfenntartó, meghajtó, energiaellátó és navigációs rendszereinek ellenőrzése. A küldetés végén az űrhajósok a Csendes-óceánon, az Egyesült Államok nyugati partjainál fognak vizet érni.

Az indítás időpontja a Hold aktuális pályahelyzetétől függ. Havonta nagyjából egyetlen hét áll rendelkezésre a rakéta megfelelő irányba történő elindítására. Ezt követően mintegy három hétig nincs lehetőség a fellövésre. Ha az április 1-jei startot rossz időjárás vagy műszaki probléma akadályozná, a NASA tartaléknapokat is kijelölt. Ezek április 2., 3., 4., 5., 6. és 30. Az eredeti terv szerint a küldetésnek még 2025 végéig el kellett volna indulnia. Ezt a tervet azonban előbb egy februári hidrogénszivárgás, majd egy márciusi héliumszivárgás is keresztülhúzta.

A jelenlegi küldetés nem tartalmaz holdfelszíni leszállást. A fő cél az Orion rendszereinek tesztelése, amellyel előkészítik az utat a későbbi missziók számára. A következő lépés a 2027-re tervezett Artemis III lesz. Ez a tervek szerint az Orion és az egyik holdi leszállóegység dokkolását teszteli, valamint lehetőség szerint az új űrruhákat is kipróbálják. A tényleges holdraszállásra a 2028-as Artemis IV küldetés keretében kerülhet sor a Hold déli sarkvidékén. A NASA két kereskedelmi leszállóegységet választott ki erre a feladatra: a SpaceX Starshipjét és a Blue Origin járművét. A végső döntés a bevetés időpontjához közeledve születik majd meg.

A hosszabb távú tervek szerint 2028-ban az Artemis V küldetéssel egy újabb leszállás következne. Ezután fokozatosan épülne ki egy állandó holdbázis, amelyet felszíni modulokkal és robotizált holdjárókkal szerelnének fel. A NASA ugyanakkor felfüggesztette a Hold körüli pályára tervezett Gateway űrállomás munkálatait. A jövőbeli Artemis-küldetések így elsősorban a felszíni jelenlét kiépítésére összpontosítanak.

Az Egyesült Államokon kívül más országok is a Holdra készülnek. Az európai és japán űrhajósok a későbbi Artemis-missziókhoz fognak csatlakozni. Kína saját járművével 2030-ig tervezi végrehajtani első személyzetes holdraszállását a déli sarkvidék közelében. India a Csandraján–3 sikere nyomán 2040 tájékára tűzte ki ezt a célt. Oroszország 2030 és 2035 között tervez egy holdbázist létrehozni. A szankciók, a finanszírozási gondok és a műszaki nehézségek miatt azonban ez az orosz ütemterv rendkívül optimistának tűnik.