Váratlan ötpontos tervvel állt elő az Egyesült Államok legnagyobb riválisa: ezen a lépésen múlhat az egész világ gazdasága

A kezdeményezés azután született meg, hogy a pakisztáni külügyminiszter Pekingbe utazott, és kínai támogatást kért az általuk elindított közvetítéshez. A kínai külügyminisztérium egy közös nyilatkozatban erősítette meg, hogy a párbeszéd és a diplomácia "az egyetlen járható út a konfliktusok rendezésére". Egyúttal felszólítottak a tengeri útvonalak, köztük a lezárt szoros védelmére. Pakisztán, amely korábban az Egyesült Államok szövetségeseként volt ismert, közvetítőként már elnyerte Donald Trump támogatását is. Kína viszont Washington riválisaként lép a színre, méghozzá az októberre tervezett Hszi Csin-ping–Trump-csúcstalálkozó előtt.

Peking számára a beavatkozás elsősorban gazdasági kérdés. Kína a világ legnagyobb nyersolaj-importőre. Bár jelenlegi készletei néhány hónapra elegendők, a háború éppen azt a stabilitást fenyegeti, amelyre Hszi Csin-pingnek a legnagyobb szüksége van. A kínai gazdaság ugyanis erősen függ az exporttól, miközben a belföldi kereslet továbbra is gyengélkedik. "Ha a világ többi része egy energiaválság miatt gazdasági lassulásba kezd, az súlyos csapás lesz Kína gyárai és exportőrei számára" – nyilatkozta Matt Pottinger, a Demokráciák Védelme Alapítvány (FDD) Kína-programjának vezetője. Hozzátette: szerinte van némi őszinteség abban, amikor a kínai külügyminiszter a háború befejezésére és a megoldás megtalálására sürgeti Iránt.

A magasabb olajárak a teljes ellátási láncot érintik, a műanyagoktól kezdve a szintetikus textíliákon át egészen az elektronikai alkatrészekig. Ráadásul az első Trump-ciklus idején elindult kereskedelmi háború hatására számos kínai vállalat új piacokat keresett magának. Ennek köszönhetően Kína közel-keleti exportja tavaly közel kétszer olyan gyorsan nőtt, mint a világ többi részébe irányuló kivitele. A térség az elektromos járművek leggyorsabban bővülő piaca lett. Emellett Kína a legnagyobb befektető a közel-keleti tengervíz-sótalanítási projektekben is. A Power Construction Corporation of China például Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben, Ománban és Irakban is aktívan jelen van.

Kínának van már némi tapasztalata a közel-keleti közvetítésben, bár az eddigi eredmények vegyesek. 2023-ban sikeresen közvetített Szaúd-Arábia és Irán diplomáciai kapcsolatainak helyreállításában. Egy évvel később pedig tizennégy palesztin frakció, köztük a Fatah és a Hamász vezetőit fogadta Pekingben, ahol a felek egy nemzeti egységkormány létrehozásáról állapodtak meg. Irán és Kína kapcsolata évtizedekre nyúlik vissza: Peking Teherán legfőbb kereskedelmi partnere, amely a kitermelt iráni olaj mintegy nyolcvan százalékát vásárolja fel.

EZ IS ÉRDEKELHET

Durva lejtmenetbe kapcsolt a legbiztonságosabbnak hitt befektetés: most kell okosan taktikázni a pénzünkkel?

Az alapkezelők szerint a mostani mozgás jól mutatja, hogy az arany egyre kevésbé viselkedik klasszikus menedékként.

Kína közvetítői szerepének ugyanakkor komoly korlátai is vannak. A térségben nincs számottevő katonai jelenléte, hiszen a legközelebbi bázisa a 2017-ben létrehozott dzsibutii logisztikai központ. Ezzel szemben az Egyesült Államok minden öböl menti arab államban rendelkezik katonai támaszponttal. A 2025-ös izraeli-iráni háborúban Peking a háttérben maradt, és csak minimális támogatást nyújtott, ami jól rávilágított a partneri szerepkörének határaira.

Emellett Kína semleges közvetítői hitelessége számos kérdést is felvet. Pozícióját jelentősen gyengíti az Oroszországgal fenntartott szoros kapcsolata, a Hongkong feletti ellenőrzés szigorítása, a Tajvannal szembeni folyamatos fenyegetőzés, valamint az emberi jogi párbeszédek következetes elutasítása. Az ötpontos békekezdeményezésre egyelőre sem Washington, sem Teherán nem reagált érdemben.