Bíróság elé állt a megbuktatott venezuleai elnök: sok ásza lehet Madurónak is?

Az elmozdított venezuelai elnököt január 3-án fogták el Caracasban az amerikai különleges erők. Két nappal később valamennyi ellene felhozott vádpontban ártatlannak vallotta magát. A 63 éves Maduro csütörtökön újra a New York-i szövetségi bíróság elé áll: itt egyebek mellett narkoterrorizmussal, kokaincsempészetre szőtt összeesküvéssel és pénzmosással vádolják.

A 2006-ban elfogadott narkoterrorizmus elleni törvényt azért hozták létre, hogy a terrorizmussal összefüggő kábítószer-kereskedelmet büntessék. A Reuters áttekintése szerint azóta 83 személyt – köztük Madurót – vádoltak meg a jogszabály megsértésével. Közülük harmincegyen bűnösnek vallották magukat, nyolcan várják a tárgyalásukat, míg tucatnyi vádlottat nem sikerült amerikai őrizetbe venni.

A tárgyaláson született négy ítélet közül kettőt a tanúk hitelességével kapcsolatos problémák miatt hatályon kívül helyeztek. Ez rávilágít az ügyészek előtt álló legfőbb kihívásra: meggyőzően kell bizonyítaniuk, hogy a vádlott tudatosan kapcsolta össze a kábítószer-kereskedelmet terrorizmusnak minősülő tevékenységgel.

A vád szerint Maduro egy olyan összeesküvést vezetett, amelyben venezuelai kormánytisztviselők a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőkkel (FARC) együttműködve kokaint csempésztek Venezuelán keresztül. A FARC 1997 és 2021 között szerepelt az Egyesült Államok terrorszervezeteket nyilvántartó listáján.

A bűnösség megállapításához az ügyészségnek igazolnia kell, hogy Maduro tisztában volt azzal: a kábítószer-kereskedelem anyagi hasznot hajt egy olyan szervezetnek, amelynek tevékenységét Washington terrorizmusnak tekinti. Az elítéléshez nem szükséges bizonyítani, hogy a vádlottat a terrorizmus támogatásának szándéka vezérelte. Elegendő csupán azt alátámasztani, hogy tudott a kapcsolatról.

A narkoterrorizmus elleni törvény kötelezően kiszabandó, húszéves minimális szabadságvesztést ír elő. Ez a kétszerese a hagyományos kábítószer-kereskedelmi ügyekben kiszabható minimumbüntetésnek, bár mindkét bűncselekmény életfogytiglani börtönbüntetéssel is sújtható. A korábbi tárgyalások tapasztalatai alapján a tanúk megbízhatósága a legkritikusabb pont. Egy 2021-es ügyben az egyetlen tanú alkalmatlansága miatt semmisítették meg az ítéletet. Egy másik esetben pedig maga az ügyészség ismerte el, hogy a koronatanút egy amerikai kormányzati szerv "kitalálónak" minősítette.

Szakértők szerint a Maduro elleni perben a vád várhatóan két korábbi venezuelai tábornok, a szintén megvádolt Cliver Alcalá és Hugo Carvajal vallomására támaszkodhat. Alcalá a Reutersnek adott interjújában kijelentette, hogy hajlandó együttműködni. Korábban azonban visszautasította az ügyészség feltételét, miszerint beismerő vallomást kellett volna tennie a kábítószer-kereskedelemben való részvételéről, amit továbbra is tagad.

Alcalá szerint a Maduro elleni vádaknak "van némi alapja". Úgy véli, a volt elnököt szálak fűzik egy Caracasban bebörtönzött drogkereskedőhöz, de további részleteket nem árult el. Carvajal ügyében az ítélethirdetést április 16-ra tűzték ki, ügyvédje azonban egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy védence együttműködik-e a hatóságokkal.