Három tévhit, amit garantáltan rosszul tudtál az orosz-ukrán háborúról! Ez valójában az igazság

A orosz-ukrán háborúról szóló első tévhit szerint Oroszország gazdaságilag jól bírja a háború terheit, a valóság azonban ennél árnyaltabb. Moszkva elveszítette legnagyobb gázexport-piacát, hiszen az EU-ba szállított földgáz mennyisége a háború előtti évi 150 milliárd köbméterről 38 milliárdra zuhant. Ez az aktuális európai gázárak alapján évi mintegy 34 milliárd eurós bevételkiesést jelent. A veszteség tovább nő majd, amint az EU teljes mértékben leállítja az orosz gázvásárlást.

EZ IS ÉRDEKELHET

A szemünk láttára omlik össze az orosz gazdaság: végül tényleg az orosz medve vérzik ki először?

Miközben a frontokon alig mozdulnak a határvonalak, Oroszország helyzete látványosan romlik a háttérben.

A világszerte befagyasztott, mintegy 335 milliárd dollárnyi orosz állami vagyon jelentős részét Moszkva a tárgyalások alapján már maga is elveszettnek tekinti. A Nemzeti Jóléti Alap gyors ütemben apad, és az év végére akár ki is merülhet, amennyiben az olajárak nem emelkednek tartósan. Bár a hadiipar jól teljesít, a magas kamatok és a háborús veszteségek okozta munkaerőhiány az egész gazdaságot erodálja.

A második tévhit, hogy az Egyesült Államok feladta a gazdasági nyomásgyakorlást. Bár Donald Trump együttműködést kínál Moszkvának egy esetleges tűzszünet esetére, a szankciókat fenntartja, sőt bővíti. Washington még tavaly októberben vetett ki büntetőintézkedéseket Oroszország két legnagyobb olajvállalatára, a Rosznyeftyre és a Lukoilra, az intézkedések pedig már éreztetik hatásukat. A korlátozások megzavarták az orosz nyersolaj értékesítését, mivel a bankok, kereskedők és finomítók egyre óvatosabbak. Ennek következtében mintegy tízmillió hordó olaj rekedt a tárolókban és a tankereken vevő nélkül. Az orosz olajexport nem állt le teljesen, de lassabbá és bizonytalanabbá vált, Moszkva pedig akár hordónként 30 dolláros árengedményt is kénytelen kínálni a vásárlók megnyeréséhez.

A nyomás nem kizárólag amerikai eredetű. Az EU az elmúlt évben jelentősen szigorította a szankciók megkerülése elleni fellépését, és célba vett kínai, illetve indiai finomítókat is. Ezek között szerepel India második legnagyobb finomítója, a részben a Rosznyefty tulajdonában lévő Vadinár is. Brüsszel eközben már a huszadik szankciós csomagot készíti elő, amely többek között az orosz nyersolaj kereskedelmének bármilyen nemű támogatását tiltaná.

A harmadik tévhit, hogy Európának kizárólag saját forrásaiból kell finanszíroznia az Ukrajnának nyújtott segítséget. Az EU rendelkezésére áll egy kézenfekvő alternatíva: a befagyasztott orosz vagyon felhasználása, amelynek oroszlánrésze európai joghatóság alatt áll. A tavaly decemberben elfogadott 90 milliárd eurós hitelcsomagra éppen azért volt szükség, mert a tagállamok nem tudtak megegyezni a befagyasztott eszközök közvetlen hasznosításáról, ez a vita azonban újraindítható. A konkrét lépéseket egyelőre Magyarország vétója hátráltatja, amely a hitelcsomag és az új szankciós csomag elfogadását egyaránt késlelteti.

A diplomáciai tárgyalásokon jelenleg nem látszik érdemi előrelépés, a harcok pedig lassan ötödik évükbe lépnek, így a gazdasági hadviselés is folytatódik. A Nyugat számára a tét világos: ha nem képes olyan gazdasági nyomást gyakorolni, amely valódi engedményekre kényszeríti Moszkvát, akkor a Kreml által diktált alku marad az egyetlen alternatíva. Ez pedig egyet jelentene a jövőbeli agresszió bátorításával.