Ez a bájos kisváros lehet a magyar utazók új kedvence 2026-ban: elképesztő ütemben fejlődik

Európa Kulturális Fővárosa cím jól csengő, sokszor emlegetett fogalom, de kevesen tudják, milyen valós folyamatok, fejlesztések és hosszú távú hatások állnak mögötte. 2026-ban a szlovákiai Trencsén viselheti a címet, Finnországban pedig Oulu lesz a társfőváros, és bár a projektet gyakran fesztiválokkal és látványos kulturális programokkal azonosítják, a háttérben ennél jóval összetettebb városfejlesztési munka zajlik.

Trencsén Budapesttől mindössze 260 kilométerre fekszik, a Vág folyó partján, egy 55–60 ezres kisváros. A település fölé magasodó vár, a történelmi belváros és a híres Pohoda fesztivál már eddig is sok látogatót vonzott, de a kulturális fővárosi cím egészen más léptékű lehetőségeket nyit meg. A város a szocializmus idején textilipari központ volt, ám az iparág összeomlása után új identitást kellett keresnie. Az EKF-projekt most éppen ezt a megújulást segíti.

Az Európa Kulturális Fővárosa cím sokkal több, mint kulturális elismerés, komoly gazdasági lehetőség. Nemcsak a város, hanem az egész régió profitálhat belőle. Új beruházásokra, több látogatóra és szorosabb együttműködésre számítunk a helyi vállalkozások és a kreatív szektor között. A cél a közterek megújítása, munkahelyek teremtése, és olyan emberek megszólítása, akik talán sosem fedezték volna fel Trencsént.

 - nyilatkozta korábban a Pénzcentrumnak Stanislav Krajci, a Trenčín 2026 igazgatója

A kulturális fővárosi cím nem csupán egyetlen évnyi programsorozatot jelent. Bár 2026-ra több száz, sőt több ezer rendezvényt terveznek, a projekt lényege a hosszú távú városfejlesztés. A hangsúly ma már nem új épületek felhúzásán van, hanem a meglévő, elhagyatott vagy alulhasznosított terek revitalizálásán. Trencsénben közterek, utcák, hidak, ipari épületek és közösségi terek újulnak meg. A város egyik legnagyobb beruházása a Fiesta híd felújítása, amelyet eredetileg lebontásra ítéltek, most azonban közösségi és kulturális funkciót kap. Emellett megújul a főutca, a könyvtár, a buszállomás és több aluljáró is.

A fejlesztések összértéke mintegy 70 millió euró. A város és a megye egyaránt 5–5 millió eurót biztosított, a szlovák kulturális minisztérium 15 milliót, az EU regionális fejlesztési alapjai pedig további 40 millió eurót.

Egy ekkora település életében ez óriási összeg, de a pénz csak az egyik hozadék. A projekt révén a város olyan tudáshoz, kapcsolatrendszerhez és szakmai tapasztalathoz jut, amely hosszú távon is meghatározhatja a fejlődését. Jó példa erre Kassa, amely 2013-ban volt kulturális főváros: a projekt lezárulta után is több millió eurónyi további támogatást tudott lehívni, részben az EKF során kiépült intézményi háttérnek köszönhetően.

A kulturális fővárosi cím tehát nem pusztán turisztikai attrakció. Bár Trencsén 30 százalékos növekedést vár a látogatók számában, a projekt elsődleges célja a helyiek bevonása, a közösségi identitás erősítése és a fiatalok elvándorlásának lassítása. A városvezetés azt szeretné, ha a lakók magukénak éreznék a fejlesztéseket, büszkék lennének a városukra, és látnák, hogy érdemes helyben maradni vagy akár visszatérni.

A programok között lesznek nagyobb volumenű események – például cirkuszfesztiválok, nemzetközi kiállítások, zenei és irodalmi performanszok –, de a koncepció lényege, hogy a város egészét „színpaddá” alakítsák. Sok kisebb helyszín, udvar, közösségi tér kap új funkciót, és a kulturális kínálat a város mindennapjaiba épül be.

A projekt egyik különleges színe a város polgármestere, Richard Rybníček, aki innovatív gondolkodásáról ismert, és aki az EKF-projekt lezárultával átadja a stafétát a fiatalabb generációnak. Rybníček egy legendás csehszlovák punkzenekar dobosa volt – a helyiek szerint ez a fajta lendület és nyitottság érződik a város megújulásán is.

A sajtótájékoztatón elhangzott egy fontos gondolat: Szlovákia számára az EKF-projekt nemcsak kulturális, hanem identitáskérdés is. A városvezetés hangsúlyozta, hogy szeretnék megmutatni Európának, hogy Szlovákia szerves része az európai kulturális térnek – még akkor is, ha az EU jövőjével kapcsolatban vannak bizonytalanságok. A kultúra ebben a helyzetben összekötő erőként jelenik meg: közös nyelvként, amely képes áthidalni politikai és társadalmi feszültségeket.

Trencsén tehát nem csupán egy újabb helyszín az Európa Kulturális Fővárosa cím történetében. A város példája jól mutatja, hogyan válhat egy ilyen projekt egyszerre városfejlesztési eszközzé, közösségépítő folyamattá és kulturális innovációs laboratóriummá. És bár a látványos eredmények nagy része csak 2026-ban lesz igazán érzékelhető, a város már most elindult azon az úton, amely hosszú távon is meghatározhatja a jövőjét.