Durva figyelmeztetés érkezett az idei télről: nem dőlhetünk hátra, ebből még komoly baj lehet Magyarországon

A január végén érkező, rendkívüli hideggel, heves havazással és széllel járó Fern vihar hatalmas területet érintett Új-Mexikótól Ontarióig. Bár a félelmek erősek voltak, az amerikai energiapiacok és a villamosenergia-rendszer a vártnál stabilabb maradt. A becslések szerint áram nélkül maradt több mint egymillió fogyasztó ugyan jelentős szám, de eltörpül a 2021-es Uri vihar mérlege mellett. Akkor ötmillióan maradtak ellátás nélkül, a kihűlés, valamint a szén-monoxid-mérgezés pedig több száz áldozatot követelt. A mostani vihar halálos áldozatainak száma ennek töredéke volt, ami nagyrészt a stabilabb áramellátásnak köszönhető.

A rendszer ellenállóképességének kulcsa a hőerőművek teljesítménye volt. Míg a borús, fagyos időben az időjárásfüggő megújulók – a nap- és szélerőművek – termelése visszaesett, a gáz-, szén- és atomerőművek megbízhatóan pótolták a kiesést. A Wood Mackenzie elemzése szerint a vihar csúcspontján a gázerőművek termelése 25, a szénerőműveké pedig 30 százalékkal haladta meg az egy héttel korábbi szintet. Ezzel párhuzamosan a gáztárolókból való kitárolás mértéke rekordot döntött.

A javuló teljesítményben szerepet játszottak a 2021-es texasi katasztrófa utáni intézkedések is. A jogszabályok előírták az erőművek téliesítését, a szélsőséges hőmérsékletekre való felkészítést, amit a rendszerüzemeltetők szigorúan ellenőriznek. Emellett a keresletoldali válaszreakció (demand response) is segített: a kiugró tőzsdei árak hatására a nagyfogyasztók – köztük a kriptobányászok – visszafogták energiaigényüket, így csökkentve a hálózatra nehezedő nyomást.

A szakértők azonban figyelmeztetnek: a jövőbeni kilátások aggasztóak. Az Egyesült Államok energiaigénye – különösen az adatközpontok terjedése miatt – gyorsabban nő, mint a rendelkezésre álló termelési kapacitás. Mivel a következő évek fejlesztései főként a megújulókra és az akkumulátorokra fókuszálnak, a fosszilis tüzelőanyagok háttérbe szorulása növeli a téli ellátási zavarok kockázatát. A szabályozó hatóságok (NERC) szerint a biztonságos ellátás érdekében szükség lehet a hálózati beruházások felgyorsítására, valamint egyes hagyományos erőművek leszerelésének elhalasztására.

A tapasztalatok – amelyek egybecsengenek a magyarországi tanulságokkal is – azt mutatják, hogy a jelenlegi akkumulátoros technológiák korlátozott tárolási idejük miatt nem képesek áthidalni a napokig vagy hetekig tartó, úgynevezett sötétszélcsendes időszakokat. A szezonális energiatárolást ígérő technológiák, mint például a hidrogén alapú megoldások, pedig még nem állnak készen a tömeges ipari alkalmazásra.

Az események politikai visszhangja is jelentős. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium a vihar után a szenet nevezte a helyzet "legértékesebb szereplőjének", miközben a Trump-kormányzat épp a katasztrófa előtt csoportosított át forrásokat a megújulóktól a gáz- és atomenergetika felé. A tudományos konszenzus ugyanakkor rámutat a paradoxonra: éppen a fosszilis energiahordozók fokozott használata járul hozzá a klímaváltozáshoz, amely az ilyen szélsőséges téli viharok gyakoribbá válását okozza.