Visszakozhat Donald Trump? Kiszivárgott, mit suttognak az amerikai elnök fülébe a háttérben

Trump nagyszabású csapatösszevonást rendelt el a Közel-Keleten, és előkészületeket tett egy esetleges, hetekig tartó iráni légicsapás-sorozatra. Mindezt anélkül lépte meg, hogy részletesen elmagyarázta volna az amerikai közvéleménynek, miért vezetné az országot az 1979-es iráni forradalom óta a legsúlyosabb katonai konfliktusba az Iszlám Köztársasággal. Egy magas rangú fehér házi tisztviselő szerint a kormányzaton belül nincs egységes támogatottsága a támadásnak.

A Fehér Ház tanácsadói és a republikánus kampánystáb egyaránt azt szeretné, ha Trump a gazdaságra összpontosítana. Egy e heti zárt körű megbeszélésen, amelyen több kormánytag is részt vett, ezt jelölték meg a legfontosabb kampánytémaként. A republikánusok a tavalyi személyi jövedelemadó-csökkentésekre, valamint a lakhatási és gyógyszerköltségek mérséklését célzó programokra kívánják építeni a kampányt.

A Venezuela elleni villámakció, amely megbuktatta Nicolás Maduro elnököt, még széles körű támogatást élvezett Trump "Amerika az első" mozgalmán belül. Irán azonban összehasonlíthatatlanul keményebb dió lenne. Rob Godfrey republikánus stratéga arra figyelmeztetett, hogy Trump politikai bázisa kifejezetten szkeptikus a külföldi katonai beavatkozásokkal szemben, hiszen a "véget nem érő háborúk" lezárása kifejezett kampányígéret volt.

Trump többször is kilátásba helyezte a katonai csapást, amennyiben Teherán nem jut megállapodásra az atomprogramjáról. Az Egyesült Államok tavaly júniusban már célba vette az iráni nukleáris létesítményeket, Irán pedig kemény megtorlást ígért egy újabb támadás esetére. Az elnök által megjelölt indokok azonban homályosak és változékonyak. Kezdetben az iráni tüntetők elleni véres fellépésre reagált fenyegetéssel, majd az atomprogram felszámolását, sőt a rezsimváltást is felvetette, anélkül, hogy tisztázta volna, miként kívánja mindezt légicsapásokkal elérni. Ez éles ellentétben áll például azzal, ahogyan George W. Bush 2003-ban részletesen megindokolta a közvéleménynek az iraki inváziót.

A közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak aligha támogatnának egy újabb külföldi háborút, ráadásul Trump a megélhetési költségek csökkentése terén elért eredményeiről sem tudta meggyőzni a választókat. Egy közelmúltbeli Reuters-interjúban maga az elnök is elismerte, hogy pártja nehéz helyzetbe kerülhet a félidős választásokon. A közel-keleti erődemonstrációval ugyanakkor olyan kényszerpályára állt, amelyről jelentős iráni engedmények nélkül nehéz visszafordulni úgy, hogy ne tűnjön gyengének a nemzetközi porondon.