Lezárták a párizsi Louvre-t: rablás történt, a tettesek meglógtak a francia koronaékszerekkel

A francia média beszámolói szerint három maszkos férfi tört be a Louvre-ba nem sokkal a nyitás után. A behatolók egy felújítási munkálatokhoz használt külső liftet vettek igénybe, hogy bejussanak az Apollo Galériába, amely a múzeum Szajna felőli oldalán található.

A díszesen berendezett teremben őrzik a francia koronaékszerek megmaradt darabjait. A jelentések szerint a rablók betörték az ablakokat, hogy bejussanak, majd kilenc ékszertárgyat tulajdonítottak el. Az elkövetők motorkerékpárral menekültek el a helyszínről. A zsákmány értékét jelenleg vizsgálják.

Rachida Dati francia kulturális miniszter megerősítette a rablás tényét, és közölte, hogy személyi sérülés nem történt. A miniszter a helyszínen tartózkodik a múzeum munkatársaival és a rendőrséggel együtt, a nyomozás folyamatban van.

A közösségi médiában megosztott felvételeken látható, hogy a biztonsági személyzet és a látogatók egy része a múzeumon belül rekedt. A Louvre hivatalos közleményben jelentette be, hogy "kivételes okokból" a mai napra bezárja kapuit.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így rabolnak ki pillanatok alatt Budapest szívében: ezek a zsiványok legnagyobb trükkjei, vigyázz velük

Ősszel is rengetegen vágnak neki Európa nagyvárosainak, ám a zsúfolt terek, a tömegközlekedés és a népszerű turistalátványosságok a zsebtolvajok fő vadászterületei.

A Galerie d’Apollon és a koronaékszerek

A Louvre múzeum honlapján olvasható, hogy a Galerie d’Apollon (Apolló-galéria) a Napkirály, XIV. Lajos egyik leglátványosabb önkifejezése volt: a király Apollónnal, a nap és a művészetek istenével azonosította magát, és e galéria volt ennek első kézzelfogható megtestesülése. 1661-ben tűz pusztította el a korábbi, IV. Henrik korából származó Petite Galériét, ezért XIV. Lajos elhatározta, hogy még fényűzőbb termet építtet helyette. A tervezéssel Louis Le Vau építészt bízta meg, míg a díszítést Charles Le Brun, a király első festője irányította. Le Brun Apollón szekerét, valamint a nappal és az éjszaka váltakozását ábrázoló freskókkal díszítette a mennyezetet, körülötte a napfény hatását jelképező motívumokkal – az órák, hónapok, évszakok, zodiákusjegyek és kontinensek szimbólumaival.

A galéria az első királyi díszterem volt Franciaországban, és később mintául szolgált a versailles-i Tükörterem megalkotásához is.

Bár XIV. Lajos végül Versailles-ba költözött, a galéria díszítése csak 1850-ben fejeződött be Félix Duban építész vezetésével. A mennyezet középső részére Eugène Delacroix festette meg 12 méter széles alkotását, „Apollón megöli a Pythón kígyót”, amely a francia romantika egyik kiemelkedő műve. A falakat további portrétapéták díszítik, amelyek 28 uralkodót és művészt ábrázolnak, akik a Louvre történetében szerepet játszottak.

A Louvre múzeummá válása után a galéria a francia királyok féldrágakő-edénygyűjteményének otthona lett. Ezeket a gazdagon díszített kelyheket és tálakat achátból, ametisztből, lápisz lazuliból, jádéból és hegyikristályból faragták. XIV. Lajos különösen kedvelte az ilyen „keménykő” tárgyakat, gyűjteménye mintegy 800 darabot számlált.

A galéria másik páratlan értéke a francia koronaékszerek gyűjteménye. Ennek legrégebbi darabja a „Côte de Bretagne” spinell, amely egykor Bretagne-i Anna tulajdona volt, és túlélte a francia koronaékszerek viharos történetét: lopásokat, szétszóródást és eladásokat. A gyűjteményben három híres történelmi gyémánt is található:

• a Regent,
• a Sancy,
• és a Hortensia.

Ezek korábban királyi koronákat vagy ruhadíszeket ékesítettek. A kollekcióban továbbá 19. századi ékszerkészletek is szerepelnek, köztük Mária Lujza császárné smaragd- és gyémántékszerei. A múzeum honlapján az alábbi a tárgyakról volt fent fotó, de azt nem tudni, pontosan melyik ékszerek tűntek el és mennyi az értékük.