Aranyéletünk lehetne háborúk nélkül: kiszámolták, ennyibe fáj a globális GDP-nek a sok konfliktus

Steve Killelea, a Békegazdaságtan Intézetének alapítója és elnöke szerint a világ a modern történelem egyik legveszélyesebb pontjához érkezett. A 2025-ös Globális Békeindex megjelenése kapcsán adott interjújában kiemelte, hogy az "örökös háborúk" koncepciója ma valóságosabb, mint a történelem bármely korábbi szakaszában.

A jelentés szerint a világ kritikus fordulóponthoz érkezett, ahol a globális széttöredezettség drámaian növekszik. Ezt a középszintű hatalmak felemelkedése, a nagyhatalmak közötti versengés és a világ legsérülékenyebb országainak fenntarthatatlan adósságterhei hajtják.

"A világ összességében kevésbé békés, és ez egy hosszú távú trend" - mondta Killelea. A béke az elmúlt 17 évből 13-ban romlott, és 94 ország kevésbé békés, mint amikor az indexet 2008-ban elindították. A békésség csökkenésének elsődleges mozgatórugója az erőszakos konfliktusok számának növekedése. Jelenleg több államközi konfliktus zajlik, mint a második világháború vége óta bármikor.

A geopolitikai széttöredezettség rekordszintet ért el, miközben a hagyományos nagyhatalmak befolyása csökkent, és az országok regionális és gazdasági vonalak mentén oszlanak meg. Olyan "középhatalmak" befolyása növekszik, mint Törökország, Brazília, Szaúd-Arábia és India, amelyek gazdaságilag egyre erősebbé válnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Közelebb a világháború, mint eddig gondoltuk? Magyarország lehet az egyik legnagyobb vesztese

Hiába hittük, hogy a világháborúk kora végleg lezárult, egyre több jel utal arra, hogy a világ újraírhatja a 20. századot.

Az Izrael és Irán közötti konfliktust Killelea a jelenlegi geopolitikai környezet és a "nagy széttöredezettség" jó példájaként említette.

Az USA igyekszik elkerülni, hogy belesodródjon a konfliktusba, míg Izrael határozottan követi saját regionális céljait - amit részben a katonai kiadások (GDP %-ában) legnagyobb növekedése is mutat. Eközben olyan országok, mint Oroszország és Kína támogatást nyújtanak Iránnak.

A szakértő pesszimista a globális erőszak költségeinek csökkenési esélyeit illetően. Bár pontos előrejelzést nem adott, megjegyezte, hogy mivel az erőszak gazdasági hatásának túlnyomó része a katonai kiadásokhoz kapcsolódik, és számos európai és más országok ígéretet tettek a védelmi kiadások növelésére, nagyon valószínű, hogy ez az összeg tovább fog növekedni, és hamarosan meghaladhatja a 20 billió dollárt vásárlóerő-paritáson számolva.