Közelebb a világháború, mint eddig gondoltuk? Magyarország lehet az egyik legnagyobb vesztese

Bár a II. világháború óta eltelt évtizedeket egészen a 2010-es évekig a globális, örökké tartó béke időszakának hittük, ez az elmélet az utóbbi időben látványosan megdőlt. Az elmúlt években megszaporodtak a világban az elhúzódó katonai konfliktusok és háborúk, amelyek újra ráirányítják a figyelmet a biztonság törékenységére. Miközben a világháborúk kirobbanását továbbra is viszonylag erős biztosítékok – például a nukleáris elrettentés vagy a szövetségi rendszerek – próbálják megakadályozni, a hatalmi egyensúly átalakulóban van. Különösen a transzatlanti kapcsolatok – vagyis az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti stratégiai viszony – kezd gyengülni, ami új kockázatokat vet fel a globális biztonság szempontjából.

Az Egyesült Államok külpolitikai fókuszának eltolódása, a NATO belső feszültségei, valamint az ukrajnai háború nyomán kialakuló fenyegetettségérzet az Európai Uniót és tagállamait példátlan fegyverkezési hullámra ösztönözte. Németország hosszú évtizedek után újra jelentős védelmi kiadásokat vállal, Franciaország és Lengyelország is növeli katonai kapacitásait, és a közös uniós védelmi kezdeményezések is új lendületet kaptak. Ez annak fényében sem lehet meglepő, hogy mióta az Egyesült Államok új külpolitikai stratégiát képvisel, amelyben az EU-val való kapcsolatok sokkal kevésbé hangsúlyosak, az Uniós nagyhatalmakat például az elmúlt hónapok legfontosabb béketárgyalásaira sem hívták meg. Emiatt sokan úgy vélik az EU konkrétan kiiratkozott a globális nagyhatalmak közül.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült a forgatókönyv: súlyos árat fizethet Magyarország, ha Putyin végül megnyeri a háborút

A Magyarországra vonatkozó geopolitikai következmények és a térség biztonsági helyzete szintén alapvetően változhat bármelyik fél győzelmet esetén.

A „Total War Index” – világ a háború árnyékában

Az orosz–ukrán háború és a Gázai övezetre kiterjedő izraeli hadműveletek a II. világháború óta a legnagyobb, párhuzamosan zajló geopolitikai válságok. Az indiai–pakisztáni konfliktus újbóli fellángolása (amelyet a hidegháborús idők óta klasszikus lőporos hordónak, világháborús indikátornak tartanak), pedig egy újabb aggasztó jel. Az események mind azt jelzik: a globális biztonsági egyensúly felborulóban van, és a béke már nem magától értetődő állapot, hanem kivétel. 

Mindezeket figyelembe véve felmerült bennünk a kérdés: mekkora a valós esély egy III. világháborúra?

A kérdés megválaszolásához az úgynevezett Total War Indexet hívtuk segítségül, amely különböző indikátorokat figyelembe véve próbálja megbecsülni, mennyire valós egy új világháború kitörésének esélye, és mely országok állnak közel ahhoz, hogy érintettjeivé váljanak egy súlyos geopolitikai konfliktusnak – akár mint kirobbantók, akár mint áldozatok.

A rendszer színkódokkal operál: zöld a stabilitást, sárga a veszélyeztetettséget, míg a piros már a háborús vagy háborúba sodródó állapotot jelzi. Ha az összes komponens eléri a kritikus vörös zónát, az elmélet szerint a világban világháborús helyzet állhat be. Lássuk a dolgot vizualizálva is:

Mint látható, az index egy sor globális tényezőt is figyelembe vesz. Az arany árfolyamának küszöbértéke elérte a 100%-ot, ami erős bizalomvesztést jelez a pénzügyi rendszerekben – a történelemben jellemzően ez is a háborús félelmek előszobája volt. A globális szorongás 87,1%-on áll, ami a világháború témájára irányuló keresések, figyelem és diskurzus erősödését mutatja. A kőolaj küszöbértéke viszonylag alacsonyabb ugyan (62,7%), de ez nem jelent megnyugvást: ha az energiahordozók ára kiszámíthatatlanná válik, az gazdasági instabilitást és láncreakciókat indíthat el – különösen Európában. A geopolitikai konfliktusokra vonatkozó küszöbérték pedig 83,1%-os szinten áll – egyértelmű jelzés, hogy több régió is közelít a nyílt háborús állapothoz. Az összes globális árfolyam egyébként a Pénzcentrum árfolyam oldalán is nyomon követhető.

Érdekes adat, hogy mely országok követik leginkább ezeket az elemzéseket. Az Egyesült Államok vezet (24,4%), de a figyelmet érdemlő rész inkább Európában van: Németország (14,9%), az Egyesült Királyság (11,5%) és Franciaország (10,9%) is erőteljes érdeklődést mutat, ami alátámasztja a korábban említett európai fegyverkezési hullám realitását. Nem pusztán katonai döntésekről van szó, hanem társadalmi szinten is érzékelhető szorongásról. A lista többi szereplője – Törökország, Egyiptom és India – szintén olyan államok, amelyek a saját régióikban közvetlenül érintettek a geopolitikai feszültségekben, vagy amelyek potenciális gócpontjai lehetnek egy jövőbeli nagyhatalmi konfliktusnak.

Magyarország helyzete: veszélyeztetett, de felkészületlen

A 2025-ös "Military Strength Ranking" szerint, amely az országok hadi fejlettségét rangsorolja, Magyarországot a 121 országból álló listán az 55. helyre sorolja – ezzel Csehország (53.), Románia (51.) és különösen Lengyelország (21.) is megelőz bennünket a régióban.

A teljesség igénye nélkül lássunk néhány fontosabb országot kiemelve. Fontos megjegyezni, hogy a zöld zónába a nevezett országokon kívül szinte egy ország sem esik bele. A narancs zónán belül azonban komoly eltérések lehetnek az ott szereplő országok között is.

Korábban interjút készítettünk Kánai András jövőkutatóval, aki akkor is világosan fogalmazott: az emberiségnek újra meg kell tanulnia együttműködni – de ezt most egy új hidegháború árnyékában, súlyos bizalmatlansági helyzetben kellene megtennie. Az interjúban figyelmeztetett arra is, hogy a modern, professzionális hadseregek – különösen azok, amelyek nem épülnek kötelező sorkatonaságra – komoly létszámproblémákkal néznek szembe, vagy fognak szembenézni a közeljövőben.  Az olyan feltörekvő középhatalmak, mint Lengyelország, amelyek – ha áttörik ezt a küszöböt – alapjaiban változtathatják meg a globális egyensúlyt.

Mindezekre reagálva Magyarország is elkezdett lépéseket tenni: a közelmúltban új védelmi intézkedések bejelentésére került sor, növekedtek a katonai kiadások, és a honvédség modernizálása is napirendre került. Bár ezek nem hasonlíthatók a nagyhatalmak intenzív fegyverkezési programjaihoz, mégis egyértelmű irányváltást jeleznek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Úgy fegyverkezik Magyarország, mint szinte senki más: mire készül ennyire a magyar állam?

Miközben Európa lassan ráébred, hogy saját védelme nem lehet kizárólag amerikai garanciákra építve, több uniós tagállam is drasztikusan megemelte katonai kiadásait.

Vannak, akik már régóta készülnek a világ végére – talán hamarosan nekik lesz igazuk?

Mindezeket figyelembe véve egyre kevésbé tűnnek különcnek azok, akik évekkel ezelőtt elkezdtek felkészülni egy nagyobb összeomlásra. A preppermozgalom, amelyről korábban a Pénzcentrumon is írtunk, egy olyan közösség, amely sokak számára talán még ma is furcsaságnak tűnik. Ők egy olyan életmódra rendezkedett be, amely bármelyik pillanatban készen szeretne állni a legnagyobb krízisekre – legyen az egy nagyszabású áramszünet, vagy épp a III. világháború. Mára viszont egyre inkább úgy tűnik, hogy tagjai nem feltétlenül tévedtek, amikor hosszú távra tervezve önellátásra, túlélésre és biztonságra rendezkedtek be.

Ez a helyzet könnyen vezethet oda, hogy a hazai prepper közösség is fokozott készültségbe kapcsol. Aki eddig legyintett az önellátásra, túlélési tudásra vagy készletezésre, lehet, hogy most először fontolóra veszi: mi történik, ha a megszokott működés egyszer csak megakad? És ha ez a kérdés már nem csak egy szűk kör hóbortja, hanem kollektív aggodalom, akkor a válaszadás sem maradhat a partvonalon.