Fű alatt húzta ki a szőnyeget az EU és Kína Donald Trump alól: óriási a zűrzavar, mi lesz ennek a vége?

A Trump diktálta vámháborúsdi nem biztos, hogy az a fegyver lesz, ami a legjobban fog elsülni az amerikai elnök arzenáljában. A Trump-adminisztráció által meghirdetett vámháborús politika persze borzolja a kedélyeket, azonban ha jobban a számok mögé nézünk azt látjuk, hogy az Európai Unió több szempontból is megelőzte az Egyesült Államokat, és a kereskedelmi kapcsolatokban ontos átrendeződések történtek.

És hasonlóan rossz a helyzet az USA-ra nézve a Kínával való összevetésben is, ugyanis a világ számára már sokkal inkább az ázsiai ország jelenti az elsődleges partnert, semmint az Egyesült Államok.

A kereskedelmi befolyás átrendeződése

Az USA és az EU

2000 és 2024 között az Egyesült Államok és az Európai Unió globális kereskedelmi forgalma is jelentősen megugrott. Az Egyesült Államok teljes áruforgalma (export és import együtt) több mint a duplájára nőtt: 2,04 billió dollárról 5,38 billió dollárra emelkedett, éves átlagos növekedési üteme (CAGR) 4,1% volt. Az Európai Unió ennél valamivel gyorsabb ütemben bővült, kereskedelme 1,77 billió dollárról 5,43 billió dollárra nőtt, 4,8%-os éves átlagos növekedéssel - írja elemzésében a VisualCapitalist.

2024-re az Egyesült Államok és az Európai Unió hasonló kereskedelmi volumenre tett szert, azonban lényeges különbségek is megjelentek a külkereskedelmi szerkezetükben. Az Európai Unió 2,8 billió dollár értékben exportált árukat – ez 34%-kal több, mint az Egyesült Államok 2,1 billió dolláros exportja. Ugyanakkor az USA 3,3 billió dollár értékben importált, ami 25%-kal haladta meg az EU 2,6 ezermilliárd dolláros importját.
Ennek eredményeként az Egyesült Államok 1,2 billió dolláros kereskedelmi hiányt könyvelhetett el, míg az EU 160 milliárd dolláros többletet. Emellett az árukereskedelem nagyobb szerepet játszott az EU gazdaságában: a GDP 28,0%-át tette ki, szemben az Egyesült Államok 18,4%-os arányával.

Forrás: VisualCapitalist; a képen sötétkék színnel látjuk, hogy mely országoknak az USA, világos kékkel pedig, hogy kiknek az EU a nagyobb gazdasági partnere a két fél közül.

Sok minden történt negyed évszázad alatt

Ahogy látjuk, 2000-ben is az Európai Unió volt a világ legtöbb országának elsődleges kereskedelmi partnere az USA-val való összevetésben. Ugyanakkor az Egyesült Államok erősebb kereskedelmi kapcsolatokat ápolt az amerikai kontinens legtöbb országával (kivéve például Argentínát, Brazíliát, Chilét, Uruguayt), számos jelentős ázsiai gazdasággal (köztük Kínával, Japánnal, Dél-Koreával és Délkelet-Ázsiával), valamint Afrikában például Angolával, Gabonnal és Nigériával.

2024-re ugyanakkor finom, de fontos változások történtek a globális kereskedelmi kapcsolatokban. Chile az Egyesült Államok felé fordult erősebb partnerként. Ázsiában az EU megelőzte az Egyesült Államokat, és Kína legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált. Afrikában az USA pozíciója gyengült: Angola, Gabon és Nigéria is az EU-hoz pártolt, így az Európai Unió lett az afrikai országok első számú kereskedelmi partnere. A Közel-Keleten Jordánia viszont az EU helyett az Egyesült Államokat választotta legnagyobb kereskedelmi partnerének.

Ezzel párhuzamosan az USA azért megőrizte vezető szerepét néhány Ázsia leginkább exportorientált gazdasága körében: Japán, Dél-Korea, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Tajvan és Thaiföld továbbra is jelentős mértékben támaszkodtak az amerikai keresletre.

Kínával szemben még rosszabb helyzetben az USA

A Fehér Ház által bejelentett vámháborús intézkedések több országot is érintettek, de Kína kiemelt célpont volt. Donald Trump elnök azt ígérte, hogy további 50%-kal növeli a Kínára kivetett vámokat, amennyiben az ország nem vonja vissza a 34%-os válaszlépésként bevezetett vámokat, amelyeket az amerikai intézkedésekre reagálva vezettek be.

Trumpék azonban azzal bizonyára nem számoltak eléggé, hogy az USA dominálta világkereskedelem az elmúlt negyed évszázadban jócskán átrendeződött. Az elmúlt években ugyanis egyre több ország diverzifikálta kereskedelmi kapcsolatait. Ennek következtében pedig az USA és Kína viszonyításában sokkal több országnak lett elsődleges partnere az ázsiai óriás.

Forrás: VisualCapitalist; a képen sötétkék színnel látjuk, hogy mely országoknak az USA, pirossal pedig, hogy kiknek Kína a nagyobb gazdasági partnere a két fél közül.

2000-ben az Egyesült Államok kereskedelmi forgalma 2 billió dollárt tett ki – több mint négyszeresét Kína 474 milliárd dolláros forgalmának. Akkoriban Kína mindössze néhány ország elsődleges kereskedelmi partnere volt, például Kuba, Irán, Líbia, Mianmar, Mongólia, Észak-Korea, Omán, Szudán, Tanzánia és Vietnám.
2000 és 2024 között az Egyesült Államok kereskedelme 167%-kal nőtt (éves átlagos növekedési üteme 4,2% volt), míg Kína kereskedelme elképesztő 1200%-kal bővült (11,3%-os éves átlagos növekedéssel), és 2012-re megelőzte az Egyesült Államokat.

2024-re az Egyesült Államok teljes kereskedelmi forgalma 5,3 billió dollárra, Kínáé pedig 6,2 billió dollárra emelkedett. Ma Kína Ázsia, Közép- és Kelet-Európa, a Közel-Kelet, Óceánia, Dél-Amerika és Afrika nagy részének domináns kereskedelmi partnere. Ahogy látjuk, szinte az egész világ bevörösödött, köztük egyébként Magyarország is.

Ráadásul a jövőre nézve Kína várhatóan tovább mélyíti kapcsolatait a feltörekvő piacokkal – üzemanyagokat, ásványi anyagokat és mezőgazdasági termékeket importál, miközben gyártott termékeket exportál ezekbe az országokba.

Mit jelent ez az óriási gazdasági átrendeződés?

Láthattuk, hogy az elmúlt két évtized során látványosan átalakultak a világkereskedelem erővonalai. Bár az Egyesült Államok továbbra is óriási szereplő maradt, kereskedelmi dominanciáját mind az Európai Unió, mind Kína több területen is megelőzte vagy erőteljesen megszorongatta.

Az Európai Unió előretörése azt mutatja, hogy a világ számos országában az EU stabilabb, kiszámíthatóbb kereskedelmi partnerként jelenik meg, mint az Egyesült Államok. Kína térnyerése pedig még látványosabb: miközben az USA kereskedelme "csak" 167%-kal bővült, Kína 1200%-os növekedést produkált, és 2012 óta már a világ legnagyobb kereskedelmi szereplője.

Kína ma Ázsia, Afrika, Dél-Amerika és Óceánia nagy részének első számú partnere, de Európából is óriási részt szakít ki, és ezt a pozíciót várhatóan tovább erősíti az energiahordozók, nyersanyagok és mezőgazdasági termékek globális felvásárlásával. Egyértelműen kijelenthető tehát, hogy az USA globális kereskedelmi szövetségi rendszere gyengült. Ez pedig azt a félelmetes tényt is magával vonzza, hogy a jövőben a kereskedelmi konfliktusok még kevésbé lesznek egyértelműen megnyerhetők. A világ többpólusúvá vált, és a feltörekvő országok (Afrika, Délkelet-Ázsia, Dél-Amerika) számára ma már több alternatíva létezik az USA mellett.