Történelmi választásra készül Donald Trump célpontja: mi lesz most Grönlanddal?

A grönlandi választások korábban kevés nemzetközi figyelmet kaptak, ám most kulcsfontosságúvá váltak az északi-sarki terület jövője szempontjából. Donald Trump amerikai elnök ismételt érdeklődése Grönland megvásárlása iránt új megvilágításba helyezte a sziget és Koppenhága kapcsolatát.

Grönland mintegy 300 éve áll dán fennhatóság alatt, és bár belügyeiben önállóan dönt, a külpolitikai és védelmi kérdésekben továbbra is Koppenhága az illetékes. A mostani választásokon induló hat pártból öt támogatja a Dániától való függetlenséget, csupán az időzítés kérdésében van közöttük nézeteltérés.

Trump elnök a közelmúltban ismét megerősítette szándékát Grönland megszerzésére, amit nemzetbiztonsági érdekekkel indokolt. A sziget stratégiai elhelyezkedése és kiaknázatlan ásványkincsei miatt került az amerikai elnök látókörébe. A grönlandi és dán vezetők azonban határozottan elutasították az amerikai elnök követeléseit.

A függetlenség kérdése nem új keletű, de most először került a választási kampány középpontjába. A közvéleménykutatások szerint a grönlandiak közel 80 százaléka támogatja a függetlenséget, azonban felük kevésbé lelkesedne érte, ha az életszínvonal csökkenésével járna. A megkérdezettek 85 százaléka elutasítja az Egyesült Államokhoz való csatlakozást.

A gazdasági kihívások jelentősek: Grönland gazdasága főként a halászatra épül, és jelentős mértékben támaszkodik a Dániától érkező éves támogatásokra. A függetlenség elnyerése a 2009-es Önrendelkezési Törvény alapján több lépcsőben történhet, és szakértők szerint 10-15 évet is igénybe vehet.

A választások eredménye várhatóan szerdán hajnalban lesz ismert. A szakértők szerint azonban függetlenül a választás kimenetelétől, Grönland teljes függetlensége nem valósulhat meg Trump esetleges második elnöki ciklusának végéig, azaz 2028-ig.