Elképesztő dolog történt ennél a szigetnél: egy 300 méter magas kolosszus futott zátonyra

A jéghegy, amely jelenleg a sziget délnyugati partjainál rekedt meg, aggodalomra ad okot a helyi halászok körében, akik attól tartanak, hogy meg kell majd küzdeniük a hatalmas jégtömbökkel. A helyzet különösen a területen táplálkozó aranytollú pingvineket érintheti.

A tudósok ugyanakkor rámutatnak, hogy a jégben hatalmas mennyiségű tápanyag van bezárva, és olvadása során az óceáni élet robbanásszerű fejlődését idézheti elő. Nadine Johnston professzor a Brit Antarktiszi Kutatóintézettől ezt úgy jellemezte, mintha 'egy tápanyagbombát dobnánk egy üres sivatag közepébe'.

A jéghegy története közel 40 évre nyúlik vissza: 1986-ban szakadt le a Filchner-Ronne selfjégről. Decembertől műholdképekkel követték útját, miután kiszabadult egy óceáni örvényből. Az észak felé, a melegebb vizeken át vezető útján - az úgynevezett jéghegy-sávban - meglepően ép maradt.

A 300 méter magas jégkolosszus szombaton ütközött a sekély kontinentális talapzatnak, körülbelül 80 kilométerre a szárazföldtől. Andrew Meijers professzor szerint valószínűleg ott is marad, amíg darabokra nem törik. A korábban 3900 négyzetkilométeres jéghegy mérete folyamatosan csökken, jelenleg körülbelül 3 234 négyzetkilométer.

A jéghegy jelenléte kettős hatással van a helyi ökoszisztémára. Míg egyes területeken pusztítást végez - különösen a tengerfenéken élő korallok, tengeri csigák és szivacsok esetében -, máshol tápanyagforrásként szolgál és új élőhelyeket teremt.

A halászati szezon áprilisi kezdetével a jéghegy komoly kihívást jelenthet a kikötők megközelítésében és a hajózásban. Andrew Newman az Argos Froyanestől úgy fogalmazott: 'Biztosan meg kell majd küzdenünk az A23a-val.'

A tudósok szerint a jéghegyek természetes körforgása kulcsfontosságú szerepet játszik a globális óceáni ökoszisztémákban. A jégbe zárt részecskék és tápanyagok fokozatos felszabadulása táplálja a világ egyik legproduktívabb tengeri élővilágát, beleértve olyan óriási állatokat is, mint a kék bálna.

Bár a jéghegyek képződése és olvadása természetes folyamat, a klímaváltozás következtében várhatóan egyre több jéghegy szakad majd le az Antarktiszról, és gyorsabb ütemben olvadnak majd el, ami megzavarhatja a térség élővilágának és halászatának megszokott rendjét.