Éles vita az EU-csúcson: Magyarország is csatlakozott a Meloni vezette blokkolókhoz

A feszült egyeztetés fókuszában az a javaslat állt, amely 2028-tól a lakossági autóhasználatra és a fűtésre is kiterjesztené a kibocsátáskereskedelmi rendszert. Olaszország, Lengyelország, Csehország és Magyarország legalább kétéves halasztást sürgetett, míg Észtország a rendszer teljes eltörlését szorgalmazta. Rómának és Varsónak sikerült maga mellé állítania Szlovákiát és Görögországot is abban, hogy az új szabályozást legalább 2030-ig napolják el.

A törekvést azonban a tagállamok többsége elvetette, hiszen az északi államok és Hollandia mellett Franciaország és Németország is az elutasítók táborát erősítette. Több uniós diplomata elfogadhatatlannak nevezte a módosítási javaslatokat, egyértelművé téve, hogy a bevezetés céldátuma nem képezi alku tárgyát.

Bár a nyílt vita az ETS2-ről szólt, a jobboldali vezetésű kormányok valójában a már működő, az ipari létesítményekre és erőművekre vonatkozó eredeti kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS) is célba vették. A két mechanizmus együttesen az Európai Unió leghatékonyabb eszköze az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Olaszország és Lengyelország még idén márciusban, az Irán elleni amerikai-izraeli légicsapások ideján kezdett el szervezni egy koalíciót a rendszer lazítására.

Bár az Európai Bizottság egy júliusi felülvizsgálat során már enyhített az előírásokon, hogy az iparnak több ideje legyen a zöld átállásra, Róma és Varsó a háztartások energiaköltségeire hivatkozva további könnyítéseket követel. Eredetileg tízfős táboruk mostanra tizenhat országra bővült. Az eredeti rendszer reformjáról jelenleg is egyeztetések folynak az Európai Parlament és a Tanács között.

Noha Párizs és Berlin a csúcstalálkozón kiállt a szigorúbb klímavédelem mellett, határozottságukat belpolitikai nyomás is formálja. Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár egyaránt komoly kihívásokkal küzd a jobboldal megerősödése miatt. Németországban az AfD a múlt havi tartományi választásokon is áttörést ért el, Franciaországban pedig a jövőre esedékes elnökválasztás előtt Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése vezeti a közvélemény-kutatásokat.

A francia radikális jobboldal egyre hangosabban bírálja a klímacélokat. Feltörekvő politikusuk, Jordan Bardella már egy májusi európai parlamenti felszólalásában kijelentette, hogy a rendszer csupán a valóságtól elszakadt bürokrácia terméke, amellyel kapcsolatban a legfőbb kérdés az, hogy ki fizeti meg végül az árát.

Címlapkép: Bodnár Boglárka, MTI/MTVA