Kőkemény fenyegetés érkezett Putyintól: megint atomfegyverekről beszél a Kreml, érik a fordulat a háborúban?

Oroszország változtatásokat fog végrehajtani a nukleáris fegyverek használatára vonatkozó doktrínájában válaszul arra, amit az Ukrajnában zajló háború nyugati eszkalációjának tekint – idézte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettest az állami médiának, írja a Reuters A jelenlegi nukleáris doktrína, amelyet Vlagyimir Putyin elnök 2020-as rendeletben határozott meg, kimondja, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket használhat egy ellenség nukleáris támadása vagy egy olyan hagyományos támadás esetén, amely veszélyezteti az állam létét.

Orosz katonai elemzők egyes keményvonalasai arra sürgették Putyint, hogy csökkentse a nukleáris fegyverek használatának küszöbét, hogy „kijózanítsa” Oroszország nyugati ellenségeit. Putyin júniusban kijelentette, hogy a nukleáris doktrína „élő eszköz”, amely változhat a világ eseményeitől függően. Rjabkov nyilatkozata volt eddig a legvilágosabb kijelentés arra, hogy valóban változások történnek majd.

„A munka előrehaladott stádiumban van, és egyértelmű szándék van a korrekciók elvégzésére” – idézte Rjabkovot a TASS állami hírügynökség.

Azt is mondta, hogy a döntés "összefüggésben van nyugati ellenfeleink eszkalációs irányvonalával" az ukrajnai konfliktus kapcsán. Moszkva azzal vádolja a Nyugatot, hogy Ukrajnát proxyként használja, hogy háborút vívjon ellene, és célja Oroszország „stratégiai vereségének” előidézése és felbomlasztása. Az Egyesült Államok és szövetségesei ezt tagadják, mondván, hogy Ukrajnát segítik megvédeni egy orosz agressziós háborúval szemben.

Putyin Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának első napján, 2022 februárjában kijelentette, hogy bárki, aki megpróbálja akadályozni vagy fenyegetni őket, „soha nem látott következményekkel” szembesül. Azóta egy sor olyan kijelentést tett, amelyet a Nyugat nukleáris fenyegetésként értelmezett, és bejelentette orosz taktikai nukleáris fegyverek Belaruszban való telepítését.

Ez nem riasztotta el az Egyesült Államokat és szövetségeseit attól, hogy fokozzák Ukrajnának nyújtott katonai támogatásukat olyan módokon, amelyek a háború kezdetén elképzelhetetlenek voltak, beleértve tankok, hosszú hatótávolságú rakéták és F-16-os vadászgépek szállítását.

Ukrajna a múlt hónapban sokkolta Moszkvát azzal, hogy több ezer katonával betört nyugati határainál, és ezt az oroszok még mindig próbálják visszaverni. Volodimir Zelenszkij elnök szerint a hadművelet gúnyt űzött Putyin "vörös vonalaiból". Emellett erőteljesen lobbizik az Egyesült Államoknál, hogy engedélyezzék számára a fejlett nyugati fegyverek használatát Oroszország mélyén lévő célpontok elleni csapásokhoz.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a vasárnap közzétett interjúban kijelentette, hogy a Nyugat „túl messzire ment”, és hogy Oroszország mindent meg fog tenni érdekei védelmében. Rjabkov nem mondta meg, mikorra készül el a frissített nukleáris doktrína. „A munka befejezésének időpontja meglehetősen nehéz kérdés, tekintve, hogy nemzetbiztonságunk legfontosabb szempontjairól van szó” – mondta.

Oroszországnak több nukleáris fegyvere van, mint bármely más országnak. Putyin márciusban kijelentette, hogy Moszkva felkészült egy nukleáris háború lehetőségére „katonai-technikai szempontból”. Hozzátette azonban, hogy nem látja szükségesnek a nukleáris konfrontációt, és hogy Oroszországnak soha nem kellett nukleáris fegyvert használnia Ukrajnában.

Címlapkép: Alekszej Babuskin, MTI/MTVA