Így próbálnak túlélni most az éttermek: vajon elkerülhető az újabb óriási emelés?

Országszerte csökkent a vendéglátóhelyek havi eladási forgalma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Bár 2022 első nyolc hónapjában még kis mértékű emelkedés volt tapasztalható, szeptembertől elkezdődött a lejtmenet. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének nyáron megjelent statisztikai helyzetjelentése világosan mutatja, miszerint a vendéglátóhelyek száma 2010-2019 között több mint háromezerhétszázzal csökkent; 2021 végére közel ugyanennyivel, több mint háromezernégyszáz üzlettel lett kevesebb a két évvel korábbihoz képest.

Épphogy kiheverték a Covid19 világjárvány okozta károkat, a szomszédban dúló orosz-ukrán háború és az infláció sokszoros erővel üt vissza a szektorra. Ezt nehezíti tovább a forint zuhanása, az alapanyag beszerzési árak változása, a munkabérek optimalizálása és a beszállítói kérdéskör megoldása. Még nehezebb helyzetben vannak azok a vidéki éttermek, amelyek a barátibb, mondhatni otthonosabb irányzatot választották. Ezek a vendéglátóhelyek magas minőségi követelményeket állítottak maguk elé, beruháztak egy komoly konyhatechnológiai fejlesztésbe, különleges ételkreációkat varázsolnak az asztalra, ám mégsem a fine dining vonalat követik és hisznek abban, hogy nem kell a komfortzónáján kívülre kerülnie a vendégnek, ha egy ilyen helyre látogat.

Az áramszámlánk szinte megtriplázódott és ez a kapcsolódó gazdasági nehézségekkel együtt több kihívás elé állított minket. Szinte teljes mértékben átálltunk a helyi alapanyagokra, ennek megfelelően állítjuk össze az étlapunkat is

– mondta a lapnak Hosszú-Herbály Franciska, a hosszúhetényi Hosszú Tányér üzletvezetője és tulajdonosa.

Ha tetszett a cikk, olvasd tovább a HelloVidék oldalán!