Pénteken nyílik a legújabb pesti pláza

Magyarországon az utóbbi években jelentősen lecsökkent az újonnan átadott bevásárlóközpontok száma. 2010-ben mindösszesen 4 új központ nyílt meg, míg 2011 első félévében egy bevásárlóközpontot adtak át: az Europeumot a Blaha Lujza téren. Idén ősszel Szegeden nyílt az Árkád, hamarosan pedig a Budapest belvárosában található Váci 1 - ha részlegesen is- megnyitja kapuit.

Ezért is figyelemreméltó, hogy pénteken Kőbánya-Kispesten nyílik Budapest legújabb - és Magyarország második legnagyobb - bevásárlóközpontja, a KÖKI Terminál. A legújabb pláza nagy alapterületű üzletekkel (is) várja a vevőket, sikeressége azonban nem egyértelmű.

Nagy üzletek, nagy tetőterasz

A bevásárlóközpont a főváros egyik legnagyobb intermodális (azaz többféle közlekedési eszközt kombináló) közlekedési csomópontjában épült (metró végállomás, helyi- és országos buszjáratok, reptéri autóbusz, reptéri gyorsforgalmi út, vasúti megálló). Az új létesítmény gyakorlatilag megszüntette a szocialista időkben emblematikusnak számító, az évtizedek alatt azonban meglehetősen elhasználódott csomópontját - és a sokszor kaotikus közlekedési helyzetet- és áttekinthetőbb, kulturáltabb, igényesebb közlekedési körülményeket teremtett.

Az üzletház 59 ezer négyzetméter bérbeadható területtel rendelkezik: a legnagyobb alapterületű üzleteket az OBI, a Libri, a Müller és a Tesco jelentik, de lesz például egy nagyobb alapterületű "Mega" Euronics is. A ruházati (sport, cipő) üzletek közül nagyobb alapterülettel a Hervis, a H&M, a C&A, a New Yorker, a Humanic és a Players Room lesznek jelen az üzletközpontban. Az üzletek mellett több, a napi ügyek intézésére alkalmas ügyfélszolgálat, szolgáltató is az épületbe települ, és irodák is helyet kapnak.

Érdekes újdonságot jelent az épület tetejének 15 ezer négyzetméteres parkosítása is, ahol futópálya, kalandpark, nyári kertmozi várja a látogatókat. Emellett megvalósul egy 4 ezer négyzetmétes közpark is.

A szegények csomópontja?

Könnyen lehet azonban, hogy a KÖKI Terminál csak hosszú évek múlva váltja be a hozzá fűzött várakozásokat. A környék ugyanis nem rendelkezik azzal a vásárlóerővel (a legszegényebb budapesti kerületek vonzáskörzetében épült), amely képes lenne eltartani egy ilyen nagy méretű bevásárlóközpontot - nyilatkozták a Pénzcentrum.hu-nak ingatlanpiaci szakértők. Ráadásul a környéken van már egy bejáratott bevásárlóközpont - a jóval kisebb Europark-, így egyelőre az új pláza varázsa és a karácsonyi vásárlásal járó forgalomnövekedés miatt lehet nagy az érdeklődés a KÖKI boltjai iránt. 

Az újdonság ereje, az egy helyen megtalálható szolgáltatások, vásárlási- és szórakozási lehetőségek biztosan nagy számban fogják vonzani az érdeklődőket, főleg az egyre hidegebb időre és a lassan kezdődő karácsonyi szezonra tekintettel. Kérdés azonban, hogy közép távon mennyire tudja beváltani az üzletközpont a bérlői reményeket és forgalmi igényeket, hiszen a KÖKI-nél jóval régebb óta működő és sok szempontból ideálisabb pozícióban lévő plázáknál is egyre több problémával kell megküzdenie az üzemeletetőknek és kereskedőknek a folyamatosan csökkenő forgalom miatt - vélik a lapunk által megkérdezett elemzők.

László Márton, a beruházó R-Co Zrt. igazgatója a nyáron úgy nyilatkozott, a nyitásra az üzlethelyiségek 90 százalékát kiadják majd. A fejlesztők ugyanakkor az alacsony kihasználtság ellen alternatív eszközökkel is harcolnak. Az egyik ilyen a nagyobb bérlőknek adott nagyobb kirakatfelület, mely olyan benyomást kelt a vásárlóban, mintha a szomszédos - amúgy üresen álló - üzlethelyiség is a nagy bérlőhöz tartozna. A másik ilyen megoldás az úgynevezett pop-up üzlethelyiségek kialakítása, ami azt jelenti, hogy ezekben az egységekben a kereskedők átmeneti jelleggel (néhány hétre pl.) nyithatnak üzleteket.

Akár ideális pláza is lehetne

A parkolási lehetőség kevésbé, a különböző árfekvésű boltok annál inkább fontosabbak a magyar vásárló számára, ha az ideális bevásárlóközpontot kell jellemeznie - derül ki a GfK Hungária különböző bevásárlóhelyek látogatottságát felmérő tanulmányából.

A felmérés szerint a városszéli plázáknál a teljes minta eredményeihez képest a hosszú nyitva tartás és az ingyenes parkolás a hangsúlyos. Ez nyilvánvaló is, hiszen sokan munkából hazafelé menet keresik fel ezeket a bevásárlóközpontokat.

A belvárosi plázák esetében már erőteljesebb igény mutatkozik a szórakozási és étkezési lehetőségek, valamint a divatos márkák és az egyedi, különleges üzletek iránt. E bevásárlóhelyek látogatói túlnyomórészt a fiatalabb korosztály tagjai közül kerülnek ki, akik a vásárlás mellett gyakran itt találkoznak társaikkal, ahol egyben a szórakozási és étkezési lehetőségek is adottak.

A vizsgálat eredményei szerint a vásárlók 42 százaléka nem hajlandó 15 percnél többet utazni egy bevásárlóközpontba, további 41 százalékuk maximum 15-30 percet utazna. Ugyanakkor 17 százalékot tesz ki azok aránya, akik hajlandók lennének akár 30 percnél hosszabb utat is megtenni azért, hogy egy számukra ideális bevásárlóközpontban vásároljanak. Az utazási hajlandóság mértéke a legidősebbek körében a legalacsonyabb. Az átlagosnál többet utaznának a nők, illetve azok, akik ritkán keresnek fel a plázákat.