Munkaadóknak és alkalmazottaknak együtt kell dolgozniuk a távmunka nehézségeinek megoldásán. Máhr Tamás az ABBYY magyarországi vezetője szerint a legfontosabb dolog, amit a munkáltatók tehetnek, az, hogy igyekeznek a folyamatokat a lehető legszemélyesebbé tenni és vigyázni a dolgozók mentális egészségére.
A magyarországi cégvezetők kissé kedvezőbbnek ítélik meg a gazdasági helyzetet, mint a világátlag - derült ki egy friss felméréséből. A hazai cégek többsége új termékkel vagy szolgáltatással állt elő a válság során, ami sokszor a túlélés kulcsa volt. Ma már a többség új dolgozók felvételén gondolkozik.
Tízből hat vállalat bővíteni szeretné a dolgozói létszámot.
A HR-szakértők szerint 100 interjúalanyból csupán maximum 5 az, aki úgy áll be dolgozni, hogy hosszabb távon ott is marad a munkahelyén: sokan meg sem jelennek az előre megbeszélt állásinterjún, és olyan is akad bőven, aki az utolsó pillanatban gondolja meg magát és mondja le a munkát. Hiába hinnénk, hogy a pandémia képes volt változtatni ezen a helyzeten, a tapasztalat nem ezt mutatja. Van még hová fejlődnünk nekünk, magyaroknak.
De nem ám.
Több tízezer munkavállaló vár az idei emelésre. Az állami cégek esetében a bértárgyalások a cafeteriakeretet is érintik, emiatt amíg nincs megállapodás, a dolgozók nem kapnak például Szép-kártyára sem utalásokat. Bár a társaságok húsvétig legalább a béren kívüli juttatásokról szeretnének egyezségre jutni, érdemi előrelépésre a következő hetekben sem lehet számítani.
Kölcsönzött munkaerőnek lenni, már rég nem azt jelenti mint 20 évvel ezelőtt. Manapság a rugalmasság szinte aranyat ér, így ez a foglalkoztatási forma egyre inkább felértékelődik, pláne egy olyan tartósan bizonytalan helyzetben, mint amilyen a mostani is. Egyre több fehérgalléros munkavállaló dolgozik kölcsönzöttként, sőt ma már az egészen fiatalok is egyre korábban kezdenek el kacsingatni a munkaerőpiac irányába: az elmúlt évek során egyre gyakoribb jelenség, hogy 16 éves életkorukat betöltő fiatalok dolgozni kezdenek. Ez a trend minden évben erősödött - mondta el a Pénzcentrumnak Pataki Zoltán, az euJobs HR-Group alapító tulajdonosa. Interjú.
Évről évre duzzad a munkaerőhiány az infokommunikációs szektorban, és 50 év felett bizonyítottan sokkal nehezebb elhelyezkedni a munkaerőpiacon még akkor is, ha az ember rendelkezik hasznos és keresett tudással. Hiába jár bizonyítottan hosszú távon gazdasági előnyökkel az X generáció alkalmazása, a cégek jelentős része még mindig versenyhátrányként értékeli a jelenlétüket. Máig sok az alaptalan sztereotípia a tapasztaltabb, 45-50 feletti munkavállalók kapcsán: hogy ennek mi az oka, és mit lehet tenni ellene, arról Kudari Nóra, az IVSZ szakértője beszélt a Pénzcentrumnak, de egy friss munkaerőpiaci felmérés eredményi kapcsán kitért arra is, egészen pontosan milyen gyakorlati előnyökkel jár a foglalkoztatásuk. Interjú.
Folyamatos a toborzás.
Akárcsak az Európai Unióban általában, úgy Magyarországon is brutálisan nagy kereseti különbségek mutatkoznak az egyes gazdasági ágazatokban. Igen ám, de mennyivel lehet valójában többet keresni például Nagy-Britanniában vagy Németországban azokban az ágazatokban, amikben Magyarországon a legtöbbet és a legkevesebbet? Többek között erre a kérdésre is kerestük a választ az Eurostat legfrissebb, tagállami összehasonlításokat lehetővé tevő kiadványa segítségével. És ami még fontosabb, nem csak a kereseteket hasonlítottuk össze, hanem azt is vizsgáltuk, mennyivel nagyobb jólétre számíthatnának azok a magyarok, akik a legjobban és legrosszabbul fizető hazai ágazatokból kilépve, ugyanezekben az ágazatokban helyezkednének el Nagy-Britanniában vagy éppen Németországban.
A karanténhelyzet miatt nőtt a távmunkát kínáló munkaadók száma. A vizsgált időszakban 21%-kal több ilyen hirdetést lehetett találni, mint tavaly. Magyarországon a leggyakrabban az irodai munkatárs (Gyakornok), a remote C++/3D Developer, remote Senior Web Developer, tanácsadó, remote DevOps Engineer hirdetésekre kerestek távmunkásokat.
Nem kevés pénzért.
Már látható, hogy 2021-ben a munkáltatóknak rengeteg kihívással kell szembenézniük: 44 százalékuk létszámnövekedéssel számol, viszont még kialakulóban van az új rend, a távmunkához való hozzáállás, az iroda új szerepkörei, és a dolgozói teljesítmény maximalizálásának kérdése.
A világ legnagyobb munkaerő-toborzással és kiválasztással foglalkozó vállalatcsoportja minden évben felmérést végez a hazai munkaerőpiac változásairól és az aktuális bérszintekről. Ebből kiderül, hogy hasonlóan a világ más országaihoz a COVID-19 járvány a magyar munkaerőpiacra is jelentős hatással volt, a munkavállalók pedig más szemszögből kezdték vizsgálni karrierútjaikat és munkalehetőségeiket.
Azt gondolom, hogy Húsvétkor, vagy talán már Húsvét előtt.
Sokba fog ez kerülni.
Indul az ITM-razzia.
Amilyen gyorsan beütött a válság, az átoltás után szinte ugyanolyan gyorsan, legfeljebb kétszer annyi idő után lendületet lehet venni.
Az infláció évtizede komoly változást hozhat.
