Bujkálnak és hazudoznak a bolti eladók? Súlyos vádak

Egy, a napokban publikált brit kutatás szerint a bolti eladók rendszeresen megtévesztik vevőiket, sőt, gyakran tudatosan hazudnak nekik. A felmérés szerint négyből három eladó beismerte, hogy hazudik a vásárlóknak, tízből négyen pedig rendszeresen, naponta teszik ezt meg.

A hazugság leginkább abban mutatkozik meg, hogy félretájékoztatják a vevőket a termékek összetételéről, használatáról, működéséről. A Daily Mail című napilaban megszellőztetett felmérés szerint a legrosszabb a helyzet a műszaki boltokban, ahol a viszonylag gyorsan változó árukészlet, a széles választék, és a gyorsan megújuló technológiák állítják olyan helyzet elé az eladókat, hogy füllenteniük kelljen.

Ágazati szakértők szerint elsősorban a boltin eladók túl gyors és túl alacsony színvonalú képzése okozza a problémát, ugyanakkor a felmérés azt is kimutatta, hogy sok eladót annyira zavar a helyzet, hogy inkább "bujkál" a raktárban, igyekszik kerülni a vevőket.

Az eladók tudatlansága és félretájékoztatása ugyanakkor egyre inkább az internetes vásárlás felé tolja a vásárlókat. A vevők egyre gyakrabban nem csak az alacsonyabb árak, hanem az egyszerűbb tájékozódás miatt is az online boltokat választják: ráérősebben, megfontoltabban vásárolnak, véleményeket, fórumokat olvasnak el az adott termékhez kapcsolódóan.

Nálunk sincs minden rendben az üzletekben

Bár a magyar eladók igazmondásáról nem állnak rendelkezésünkre pontos információk, az biztos, hogy nálunk is vannak gondok az üzletekben. Egy tavalyi felmérés szerint a magyar boltok az árak feltüntetése tekintetében állnak pocsék szinten.

2012 márciusa és decembere között végzett átfogó, komplex vizsgálatot a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) az árfeltüntetésre, illetve áralkalmazásra vonatkozóan. A fogyasztóvédők összesen 12 különböző területet - élelmiszer-áruházlánc, kisebb élelmiszerüzlet, vásárcsarnok, piac, pékség, hús-hentesáru, 100 Ft-os, papír-írószer, használtruha-, hobbi-, szabadidő, ruházati, cipő-, barkács- és könyvesbolt - vizsgáltak, szám szerint 5488 boltban (piaci árusnál) jártak, és összesen mintegy 79 millió forintos bírságot szabtak ki.

A végeredmény meglehetősen siralmasnak mondható. Az elvégzett ötezer ellenőrzés 50 százalékában tapasztaltak a felügyelők valamilyen szabálytalanságot. (Az NFH tájékoztatója megjegyzi, hogy a kifogásolási arány az előző évi, 44 százalékos mutatóhoz képest ugyan emelkedést mutat, azonban 2012-es vizsgálatban bővültek az ellenőrzési területek számos új, eddig nem, vagy kevésbé ellenőrzött üzlettípussal, és az ezen egységekben tapasztalt nagyszámú szabálytalanság okozta a kifogásolási arány növekedését.)

Az összes vizsgált terület közül a kisebb élelmiszer-, és hús-hentesáru üzletekben fordult elő legnagyobb mértékben (59% és 58%) szabálytalanság, ugyanakkor szintén magas volt a jogsértések aránya az ellenőrzött hobbi-, szabadidő, illetve barkácsboltokban, pékségekben és a vásárcsarnokokban, piacokon is, ahol minden második egységben hiányosságokat észleltek a felügyelők.

A lista másik végét nézve a kifogásolások aránya az átlag alatt volt a többi üzlettípusban: használtruha- (47%), papír-írószer (40%), 100 forintos (39%) ruha-, cipőüzletek (29%), könyvesboltok (27%).

Az országos vizsgálatban összesen 772 ezer termék árfeltüntetésének ellenőrzése során 33 ezer féle termékkel kapcsolatban tártak fel valamilyen szabálytalanságot a területi felügyelőségek, amelyből 16 ezer féle termék eladási árát, 28 ezer féle termék egységárát, 10 ezer féle termék akciós eladási árát és 1100 féle termék akciós egységárát nem tüntették fel a boltosok.

Gyakori hiba volt a kettős árfeltüntetés előfordulása, illetve, hogy egyes vállalkozások továbbra sem fordítottak kellő figyelmet az árfeltüntetés egyértelműségére, az eladási árak könnyű beazonosíthatóságára, valamint az egységárak megfelelő számítására sem.