Megszólalt a Tesco-vezér: jön a drágulás!

Izgalmas interjút adott a napokban a The Observer című brit hetilapnak Philip Clarke, a Tesco vezérigazgatója. A globális kiskereskedelem egyik vezéralakja szerint végéhez közelít az olcsó élelmiszerek korszaka, hamarosan eljön az az idő, amikor a fokozódó élelmiszer-szükségletet már nem lehet az alacsony árú termékekkel kielégíteni - ez pedig általános dráguláshoz vezet.

Philip Clarke (Fotó: tescoplc.com)

Friss! Hány fokra hűtsük a lakást, irodát? Itt a válasz!

Clarke szerint hosszú távon egyre többet költünk majd jövedelmünkből élelmiszerre, ennek jelei már most is látszanak. A gazdasági törvényszerűségek miatt a kereslet növekedése azt kell, hogy jelentse, hogy az árak emelkedésnek indulnak.

A vezérigazgató ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a felmérések szerint a brit fogyasztók hajlandóak lennének többet költeni élelmiszerre, ha tudnák, hogy hazai termelőtől, hazai alapanyagból származik az élelmiszer, és ha az árkülönbség bizonyítottan eljutna a gazdákhoz.

Tényleg jöhet a drágulás

Élelmiszer-ipari kutatások is megerősítik a Tesco-vezér álláspontját: egyes prognózisok szerint a globális árak 40 százalékkal is nőhetnek a következő évtizedben, elsősorban azért, mert a fejlődő országokban, mint például Kínában vagy Indiában megerősödnek a középosztálybeli családok, többet keresnek a szülők, így többet is költhetnek. A fentebb említettekből kiindulva ez pedig azt jelentheti, hogy ha nő a kereslet, emelkednek az árak is.

Veszélyes élelmiszereket árulnak a pesti aluljárókban - KATTINTS!

Tavaly év végén egy hasonló nyilatkozat verte ki a biztosítékot a brit sajtóban. Az Unilever - a világ második legnagyobb, márkás fogyasztási cikkeket (az élelmiszereknél az Unilever gyártja például a Knorr, a Rama, a Globus termékeket, a kozmetikumoknál a Dove, a Signal, a Baba tartozik hozzájuk, a tisztítószerek körében többek között a Coccolino vagy a Domestos) - gyártó és forgalmazó vállalatának fenntartható forrásokért felelős igazgatója, Jan Kees Vis arról beszélt egy konferencián, hogy az élelmiszerek túl olcsóak a fejlett országokban.

Lebuktak a boltosok: a nyári leértékeléseken is trükköznek - KATTINTS!

Az igazgató arra alapozta meglepő kijelentését, hogy túlságosan sok élelmiszer-hulladékot termel a fogyasztói társadalom. Példaként azt hozta fel, hogy Londonban a megvásárolt élelmiszerek fele a kukákban köt ki, azaz sohasem fogyasztják el azt. Az élelmiszerek emelkedő ára - boltokban és éttermekben egyaránt- ellenére a fogyasztók nem értékelik eléggé azt, amit megvásárolnak.

"Abban, hogy olyan sokat pazarolunk, komoly szerepet játszik, hogy az élelmiszer túlságosan olcsó. Ha drágábbak lennének, nem pazarolnánk annyit"- jelentette ki Jan Kees Vis. A szakember úgy véli, az élelmiszer-pazarlás sok esetben a táplálkozási lánc legvégén jelenik csak meg, például a az éttermeknél, vagy a háztartásokban. Ugyanakkor úgy látja, ha magasabb lenne a termékek ára, akkor kevesebbet vásárolnánk, így kevesebb lenne a hulladék is. Ezzel pedig azt érhetnénk el, hogy nem lenne szükség olyan nagy termelés-növelésre ahhoz, hogy jusson elegendő élelmiszer a világ növekedő népességének.

Felmérések szerint egy átlagos család 680 font, azaz 230 ezer forint értékű élelmiszert dob a kukába évente.