2020. augusztus 8. szombat László

A rendőrség is tehetetlen a zugárusokkal szemben: mi folyik a pesti aluljárókban?


Egyik olvasónk képeket küldött egy forgalmas budapesti metró aluljáró karácsonyi forgatagáról, ahol vélelmezhetően illegális árusok kínálgatják portékáikat. Ez azonban veszélyes üzlet, ugyanis bár az egyszeri vásárlókat elcsábíthatják az alacsony árak, a termékek eredete teljességgel beazonosíthatatlan. Az árusok pedig, ha nincs engedélyük, nem adnak számlát, nem igazolják termékeik eredetiségét, bűncselekményt követnek el. Ám ha ez fennáll, mégis miért folytathatják tevékenységüket mindenki szeme láttára, a térfigyelő kamerák kereszttüzében?

A Pénzcentrum hosszú évek óta beszámol arról a jelenségről, hogy Budapest legforgalmasabb aluljáróiban, főleg az egyes ünnepek közeledtével egyszerre csak előkerülnek a semmiből bizonyos árusok, akik minden bizonnyal illegálisan üzérkednek portékáikkal. Nagyvárad téri megfigyelőnk legutóbb áprilisban jelentkezett nálunk, és az akkori képek tanulsága szerint a sokat látott aluljárós kofák gyakorlatilag turkálót, édességboltot és a jó ég tudja még mit is (!) üzemeltettek. 

Nem telt bele sok időbe, és láss csodát, karácsonytól alig egy hétre újra előbukkantak az "árusok", és ha már jöttek, csokoládét is hoztak magukkal narancssárga puttonyukban, ami fölé hanyag eleganciával állították fel összehajtható kempingasztalukat. 

A helyzet pikantériája egyébként, hogy az árusítás Budapest egyik legforgalmasabb aluljárójában történik, a megfigyelő kamerák garmadájának kereszttüzében. És persze nem először, nem is másodjára, hanem hosszú évek óta. Az pedig nem is kérdés, hogy az árusítás módját illetően joggal merült fel bennünk, hogy itt bizony illegális árusokkal lehet dolga az arra járóknak. De ha ez igaz, akkor miért nem tesz senki semmit, azért, hogy a vélelmezhetően abszolút bizonyíthatatlan forrásból származó áruk még csak véletlenül se kerüljenek senki karácsonyfája alá?

Mocsár a föld alatt

Az aluljárókban portékáikat csak úgy a semmiből áruló kofák nyílván nem ismeretlenek a fővárosi lakosságnak, mégis úgy látszik, a törvény évek óta nem képes őket kiszorítani természetes élőhelyükről. Korábban megkérdeztük a BRFK-t, illetve a Fővárosi Közterület-Felügyeletet, kinek a dolga lenne fellépni az árusok ellen, amennyiben persze valóban illegálisan végzi valamelyikük a tevékenységét.

Meglepő felfedezésként ért bennünket, hogy gyakorlatilag sem a rendőrök, sem a közterület-felügyelők nem tudnak fellépni az alkalmi kofákkal szemben. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) például arról tájékoztatta lapunkat, hogy a - most is hatályban lévő - 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről alapján a rendőrségnek nincs jogszabályi felhatalmazása az illegális árusokkal szembeni fellépésre. Hozzátették ugyanakkor, hogy amennyiben a rendőrség bármilyen hatáskörébe tartozó szabálysértést vagy bűncselekményt észlel, megteszi a szükséges intézkedéseket.

A Budapest Főváros Közterület-felügyeletének Sajtószolgálatának lapunknak küldött válaszaiban pedig azt írták, hogy az ilyen árusokkal szemben a Nemzeti Adó és Vámhivatal járhat el jogsértés esetén, attól függően, hogy milyen jellegű kereskedelmi tevékenységet végez az elárusító személy, nyugta/számla adási kötelezettségének eleget tesz vagy sem. Az Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal pedig akkor léphet fel, ha az árult termékek (elsősorban élelmiszerek) árueredetének igazolásának a hiánya áll fenn. 

Mi kell a legális áruláshoz?

Természetesen senkiről sem állítjuk, hogy az éppen folyamatban lévő, utcai kereskedése illegális lenne, hiszen mi ezt nem tudhatjuk. Azt viszont tudjuk, mi kell ahhoz, hogy valaki legálisan árulhassa portékáit az utcán, elkerülve a szankciókat. 

Az utcán, illetve az aluljáróban történő könyvértékesítés a kereskedelemről szóló törvény, illetve a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló Korm. rendeletben foglaltak alapján végezhető, 

mozgóbolt és mozgóárusítási működési engedély birtokában.

Budapest esetében ez azt jelenti, hogy a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott területeknél pedig a fővárosi főjegyző állítja ki ezt az engedélyt. A mozgó árusításnál ráadásul az is fontos szabály, hogy valahol fel legyen tüntetve a vállalkozásunk neve és címe. Továbbá csak olyan termékeket árusíthatunk, ami a működési engedélyünkben is szerepel.

Működési engedély nélkül persze nem kezdhetünk árusításba.

Ellenőrzik egyáltalán?

A fentebb leírtakból látszik, hogy aki legálisan akar az utcán árulni, annak igencsak sok helyről kell beszereznie a papírokat. Ennek ellenére, ha valaki mégsem így tesz, lebukhat egyáltalán? Elméletileg igen, ugyanis Budapesten belül minden kerületi jegyző külön kereskedelmi hatóságként végzi az utcai árusok ellenőrzését. Ha pedig valaki engedély nélkül árusít, akkor a jegyző az észlelt hiányosságoknak a megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra bezárhatja az "üzletet."

A Fővárosi Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) sajtószolgálatától anno például megtudtuk, hogy a közterületek használatának jogszerűségét járőrszolgálat keretében, illetve célzottan ellenőrizzük. Ellenőrzésekre tulajdonosi jelzésre, lakossági bejelentésre, illetve társhatóságok jelzései alapján is sor kerülhet. 

A szabályozás tehát szigorú és, ellenőrzés is van, ennek ellenére mégis az látszik, hogy az aluljárókat illetően még mindig a tehetetlenség a legnagyobb úr. Aki pedig bizonytalan forrásból szeretne vásárolni, mondjuk a kedvező árak miatt, annak pedig teljesen mindegy, hogy a szóban forgó árusnak tényleg van-e bármilyen legális felhatalmazása a tevékenységét illetően vagy nincs.

Inkább ne

Ha valaki az olcsó árak láttán mégis elcsábulna, annak jusson eszébe, nem biztos, hogy megéri akár annyi pénzt is kiadni valamiért, amiről gyakorlatilag semmit nem tudunk, és a minőségére senki, semmilyen garanciát nem vállal. Csengjen ott mindenki fülében:

Senkinek nem tanácsolom, hogy aluljáróban, vagy mondjuk piacokon vásároljon csokit. A magyar és a külföldi láncok üzleteiben, valamint szakboltokban általában biztosak lehetünk abban, hogy jó minőséget kapunk

- hívta fel a Pénzcentrum figyelmét korábban a Magyar Édességgyártók Szövetsége.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt idén - 60 hónapos futamidőre - 38414 forintos kedvezményes törlesztővel kalkulálhatsz, míg 2021-től 40219 forintra ugrik a törlesztő. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok (OTP Bank, Budapest Bank, ERSTE Bank, Cetelem, Provident, stb.) ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS


Portfolio HR Revolution 2020 Konferencia

Vörös riadó! A munkaerőpiac aktuális kérdései, kihívásai, és természetesen a lehetséges megoldások.

Sustainable World 2020 Konferencia

A jövő vállalata konferenciát, melyen a fenntarthatóságról, zöld finanszírozásról és befektetésekről, az energiatársaságok aktuális helyzetéről, és a zöld vállalatok kihívásairól, lehetőségeiről lesz szó.