Az ingatlanosok megítélése amúgy sem túl fényes Magyarországon, a Pénzcentrum videóblogjának friss részében, a CashTagben annak jártunk utána, hogy ez miért van.
Egyik olvasónk képeket küldött egy forgalmas budapesti metró aluljáró karácsonyi forgatagáról, ahol vélelmezhetően illegális árusok kínálgatják portékáikat. Ez azonban veszélyes üzlet, ugyanis bár az egyszeri vásárlókat elcsábíthatják az alacsony árak, a termékek eredete teljességgel beazonosíthatatlan. Az árusok pedig, ha nincs engedélyük, nem adnak számlát, nem igazolják termékeik eredetiségét, bűncselekményt követnek el. Ám ha ez fennáll, mégis miért folytathatják tevékenységüket mindenki szeme láttára, a térfigyelő kamerák kereszttüzében?
A Pénzcentrum hosszú évek óta beszámol arról a jelenségről, hogy Budapest legforgalmasabb aluljáróiban, főleg az egyes ünnepek közeledtével egyszerre csak előkerülnek a semmiből bizonyos árusok, akik minden bizonnyal illegálisan üzérkednek portékáikkal. Nagyvárad téri megfigyelőnk legutóbb áprilisban jelentkezett nálunk, és az akkori képek tanulsága szerint a sokat látott aluljárós kofák gyakorlatilag turkálót, édességboltot és a jó ég tudja még mit is (!) üzemeltettek.
Nem telt bele sok időbe, és láss csodát, karácsonytól alig egy hétre újra előbukkantak az "árusok", és ha már jöttek, csokoládét is hoztak magukkal narancssárga puttonyukban, ami fölé hanyag eleganciával állították fel összehajtható kempingasztalukat.
A helyzet pikantériája egyébként, hogy az árusítás Budapest egyik legforgalmasabb aluljárójában történik, a megfigyelő kamerák garmadájának kereszttüzében. És persze nem először, nem is másodjára, hanem hosszú évek óta. Az pedig nem is kérdés, hogy az árusítás módját illetően joggal merült fel bennünk, hogy itt bizony illegális árusokkal lehet dolga az arra járóknak. De ha ez igaz, akkor miért nem tesz senki semmit, azért, hogy a vélelmezhetően abszolút bizonyíthatatlan forrásból származó áruk még csak véletlenül se kerüljenek senki karácsonyfája alá?
Mocsár a föld alatt
Az aluljárókban portékáikat csak úgy a semmiből áruló kofák nyílván nem ismeretlenek a fővárosi lakosságnak, mégis úgy látszik, a törvény évek óta nem képes őket kiszorítani természetes élőhelyükről. Korábban megkérdeztük a BRFK-t, illetve a Fővárosi Közterület-Felügyeletet, kinek a dolga lenne fellépni az árusok ellen, amennyiben persze valóban illegálisan végzi valamelyikük a tevékenységét.
Meglepő felfedezésként ért bennünket, hogy gyakorlatilag sem a rendőrök, sem a közterület-felügyelők nem tudnak fellépni az alkalmi kofákkal szemben. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) például arról tájékoztatta lapunkat, hogy a - most is hatályban lévő - 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről alapján a rendőrségnek nincs jogszabályi felhatalmazása az illegális árusokkal szembeni fellépésre. Hozzátették ugyanakkor, hogy amennyiben a rendőrség bármilyen hatáskörébe tartozó szabálysértést vagy bűncselekményt észlel, megteszi a szükséges intézkedéseket.
A Budapest Főváros Közterület-felügyeletének Sajtószolgálatának lapunknak küldött válaszaiban pedig azt írták, hogy az ilyen árusokkal szemben a Nemzeti Adó és Vámhivatal járhat el jogsértés esetén, attól függően, hogy milyen jellegű kereskedelmi tevékenységet végez az elárusító személy, nyugta/számla adási kötelezettségének eleget tesz vagy sem. Az Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal pedig akkor léphet fel, ha az árult termékek (elsősorban élelmiszerek) árueredetének igazolásának a hiánya áll fenn.
Mi kell a legális áruláshoz?
Természetesen senkiről sem állítjuk, hogy az éppen folyamatban lévő, utcai kereskedése illegális lenne, hiszen mi ezt nem tudhatjuk. Azt viszont tudjuk, mi kell ahhoz, hogy valaki legálisan árulhassa portékáit az utcán, elkerülve a szankciókat.
Az utcán, illetve az aluljáróban történő könyvértékesítés a kereskedelemről szóló törvény, illetve a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló Korm. rendeletben foglaltak alapján végezhető,
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Budapest esetében ez azt jelenti, hogy a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott területeknél pedig a fővárosi főjegyző állítja ki ezt az engedélyt. A mozgó árusításnál ráadásul az is fontos szabály, hogy valahol fel legyen tüntetve a vállalkozásunk neve és címe. Továbbá csak olyan termékeket árusíthatunk, ami a működési engedélyünkben is szerepel.
Ellenőrzik egyáltalán?
A fentebb leírtakból látszik, hogy aki legálisan akar az utcán árulni, annak igencsak sok helyről kell beszereznie a papírokat. Ennek ellenére, ha valaki mégsem így tesz, lebukhat egyáltalán? Elméletileg igen, ugyanis Budapesten belül minden kerületi jegyző külön kereskedelmi hatóságként végzi az utcai árusok ellenőrzését. Ha pedig valaki engedély nélkül árusít, akkor a jegyző az észlelt hiányosságoknak a megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra bezárhatja az "üzletet."
A Fővárosi Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) sajtószolgálatától anno például megtudtuk, hogy a közterületek használatának jogszerűségét járőrszolgálat keretében, illetve célzottan ellenőrizzük. Ellenőrzésekre tulajdonosi jelzésre, lakossági bejelentésre, illetve társhatóságok jelzései alapján is sor kerülhet.
A szabályozás tehát szigorú és, ellenőrzés is van, ennek ellenére mégis az látszik, hogy az aluljárókat illetően még mindig a tehetetlenség a legnagyobb úr. Aki pedig bizonytalan forrásból szeretne vásárolni, mondjuk a kedvező árak miatt, annak pedig teljesen mindegy, hogy a szóban forgó árusnak tényleg van-e bármilyen legális felhatalmazása a tevékenységét illetően vagy nincs.
Inkább ne
Ha valaki az olcsó árak láttán mégis elcsábulna, annak jusson eszébe, nem biztos, hogy megéri akár annyi pénzt is kiadni valamiért, amiről gyakorlatilag semmit nem tudunk, és a minőségére senki, semmilyen garanciát nem vállal. Csengjen ott mindenki fülében:
- hívta fel a Pénzcentrum figyelmét korábban a Magyar Édességgyártók Szövetsége.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.
A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.
-
Elárulta a Lidl, milyen akciókkal készül a húsvéti szezonra
A húsvéti időszakban is változatos akciókkal és kedvezményekkel segíti a Lidl a vásárlókat.
-
Cégalapítás online: az eljárás menete lépésről lépésre (x)
Megmutatjuk, mire számíthat, ha vállalkozás indítását tervezi
-
Az ASUS újdonsága a modern munkaélmény új szintjét kínálja (x)
Az ExpertBook B9 OLED új mércét állít az üzleti laptopok számára.
- Lengyelország és Ukrajna közös fegyvergyártásra készül
- Elkezdődött az egyeztetés a bősi vízlépcső vitájának ügyében
- Nincs nyugalom Bécsben: újabb fegyvertilalmi övezetet kellett bevezetni
- Még le sincs gyártva, mégis minden lőszert eladtunk már Várpalotáról
- Gulyás Gergely újra tanul járni a műtétje után, és Magyar Péterről is beszélt
- 11 százalékkal kevesebben születtek, mint egy éve ilyenkor, de nőtt a házasodási kedv