Rendkívüli döntésre készül a jegybank: sorsdöntő nap közeleg, rengeteg magyar pénze bánhatja

A júliusi 1,2 százalékos infláció és az 1,9 százalékos maginfláció 2016 ősze óta nem látott mélypontot jelentett a hazai gazdaságban. Bár korábban sokan tartottak attól, hogy a szolgáltatások áremelései nyáron ismét felpörgetik a pénzromlást, a többi termékcsoport visszafogott árazása ezt sikeresen ellensúlyozta. Az elemzők augusztusra sem várnak drasztikus fordulatot, az előrejelzések átlaga 1,4 százalékos mutatóról szól. A kismértékű havi drágulást szinte kizárólag az üzemanyagok hatósági árának júliusi kivezetése magyarázza.

A meglepően kedvező hazai adatokat a viszonylag erős forint és a mérsékelt inflációs várakozások indokolják. Szokatlan helyzet, hogy a magyar infláció tartósan a 3,3 százalékos euróövezeti átlag alatt marad. A szakértők többsége egyetért abban, hogy a júliusi adat jelenthette a mélypontot, és az év hátralévő részében fokozatos gyorsulás várható. Ennek ellenére a mutató év végéig nagy valószínűséggel a jegybank 3 százalékos célja alatt, 2 és 2,5 százalék között alakul, jövőre pedig 2,5-3 százalékos éves átlagos drágulás tűnik reálisnak.

A kilátásokat azonban több tényező is beárnyékolja. A legnagyobb kockázatot az energiaárak – különösen a földgáz – drágulása, valamint az üzemanyagok további áremelkedése jelenti. Bár a vállalatok áremelési szándéka jelenleg visszafogott, a nyári aszálykárok és a globális gabonaárak emelkedése ősz közepétől az élelmiszerek drágulását is elindíthatja. Emellett a közel-keleti feszültségek kiéleződése és a nemzetközi energiapiacok kiszámíthatatlansága is komoly bizonytalanságot hordoz.

A friss adatokra a Magyar Nemzeti Bank is kiemelten figyel a szeptember 22-i kamatdöntő ülés előtt. A nyári hónapokban a jegybank három lépésben összesen 75 bázisponttal, 5,5 százalékra csökkentette az alapkamatot, így a fő kérdés most az, maradt-e tér a további őszi monetáris lazításra. A helyzetet összetettebbé teszi, hogy az MNB éppen az inflációs céljának felülvizsgálatán dolgozik, és a jövőbeli euróbevezetés miatt a jelenlegi 3 százalékos cél 2 százalékra mérséklése is napirenden van, így egyáltalán nem mindegy, mekkora árnyomás éri a gazdaságot a következő hónapokban.

Bár az inflációs mutatók egyelőre kedvezőbbek a jegybank nyár eleji várakozásainál, az elemzők szerint a globális kockázatvállalási kedv mérséklődése, a nemzetközi hozamok emelkedése és az energiaárak növekedése óvatosságra intheti a döntéshozókat. A monetáris politikában jelenleg egyértelműen a forint stabilitása élvez prioritást. Ha az amerikai kamatpálya, az energiapiaci helyzet és a nemzetközi piaci hangulat stabilizálódik, a kamatcsökkentési ciklus – egy esetleges őszi kivárás után – novemberben folytatódhat.