Kibújt a szög a zsákból: hihetetlen, mire megy el a magyarok fizetése valójában

Az Eurostat 2026. januári adatai alapján az Európai Unióban a fogyasztói kosár 46 százalékát három alapvető tétel teszi ki, ezek az élelmiszerek (16,3%), a lakhatás és energia (14,9%), valamint a közlekedés (14,7%). A magyarországi inflációs kosár szerkezete azonban élesen eltér mind az uniós, mind a visegrádi országok mintájától.

Magyarországon az élelmiszerek és alkoholmentes italok állnak az első helyen 19,9 százalékos súllyal. Bár ez jócskán meghaladja az uniós átlagot, a régióban nem számít egyedülállónak, hiszen a román és a szlovák kosárban még ennél is nagyobb arányt képvisel ez a termékcsoport - írta a Portfolio.

A legmeglepőbb adat a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás terén látható, amely a maga 13,9 százalékos arányával a második legnagyobb tétellé vált a hazai kosárban, megelőzve a közlekedést (13,2%) és a rekreációt (9,0%). Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a magyar háztartások ennyit költenek éttermekre és hotelekre. A statisztika ugyanis a belföldi vásárlásokat összegzi, így a külföldi turisták magyarországi költései, valamint az ágazatot érintő áremelkedések is jelentősen felfelé húzzák a mutatót.

Ezzel szemben a lakhatás, a víz, a villamos energia és a gáz csupán az ötödik helyen áll a maga 8,2 százalékával. Ez az arány az uniós átlag alig több mint fele, és a régióban is a legalacsonyabb. A visszaesés rendkívül látványos, hiszen 2010-ben ez a kategória még 15 százalékot tett ki. A jelenlegi alacsony súlyt két fő tényező magyarázza. Egyrészt a rezsicsökkentés tompítja a piaci energiaárak lakosságra gyakorolt hatását, másrészt az alkalmazott módszertan kizárólag a tényleges pénzmozgással járó kiadásokat veszi figyelembe. Mivel Magyarországon a népesség túlnyomó többsége saját tulajdonú ingatlanban él, a hivatalos statisztikákban alig jelenik meg bérleti díj, ráadásul a szürkegazdaság miatt az albérletpiac egy része továbbra is rejtve marad.

A hazai kosár további érdekessége a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások súlyának megugrása. Ez a mutató a 2010-es 1,5 százalékról 2026-ra 4,7 százalékra nőtt, ami a legmagasabb érték a vizsgált uniós tagállamok körében. Ebben komoly szerepet játszhat a banki költségek és a tranzakciós illetékek emelkedése. Szintén magyar sajátosság a szeszes italok és dohánytermékek magas, 6,9 százalékos aránya, ami jócskán felülmúlja a 4 százalékos uniós átlagot.

Az adatok rávilágítanak arra, hogy a magyar inflációs kosarat erősen torzítják a hazai sajátosságok. Az árszabályozások és a lakástulajdonlási szerkezet miatt a lakhatás súlya eltörpül, miközben az élelmiszerek, valamint a turizmus által is fűtött vendéglátás együttesen már a fogyasztói kosár több mint egyharmadát adják.