Kamu kovászos kenyerek lepték el a magyar boltokat: már senki sem tudja, mit etetnek az emberrel

A koronavírus-járvány időszaka alatt sokan kezdtek otthoni kenyérsütésbe és kovásznevelésbe. Bár a hobbi iránti lelkesedés az évek múlásával a legtöbb embernél alábbhagyott, a minőségi, kézműves pékáruk iránti kereslet megmaradt. Európa-szerte nőtt az igény a hagyományos eljárással készült kenyerek iránt, ezzel párhuzamosan viszont megjelentek a piacon a megtévesztő, nem valódi fermentációval előállított termékek is.

A valódi kovász természetes erjedési folyamat eredménye. Kizárólag liszt és víz keveréke, amelyben a megfelelő idő alatt felszaporodó élesztőgombák és tejsavbaktériumok szén-dioxidot termelve érlelik, valamint lazítják a tésztát. Az igazi kovászos kenyér mindössze három összetevőből, lisztből, vízből és sóból áll, az elkészítéséhez pedig nincs szükség hozzáadott élesztőre.

Ezzel szemben az ipari pékségek egy része élesztőt és különféle adalékanyagokat alkalmaz a gyártás felgyorsítása és a termelési kapacitás növelése érdekében. Ezek a pékáruk hiába árasztanak jellegzetes, savanykás kovászillatot, minőségük és élettani hatásuk messze elmarad a hagyományos termékekétől.

Fekete Gergő pékmester rámutatott, hogy a felgyorsított eljárások és a tésztába kevert mesterséges adalékanyagok jelentős mértékben felelősek lehetnek a gyakori emésztési panaszokért. Segal Viktor séf ugyancsak azt hangsúlyozza, hogy az egészség megőrzése érdekében érdemes kerülni a mesterséges alapanyagokat, és kizárólag természetes összetevőkből álló pékárut választani.

A szakemberek azt javasolják, hogy a kézművesnek álcázott, ám valójában élesztős és adalékanyagos termékek kiszűrése érdekében vásárlás előtt mindig alaposan tájékozódjunk. Magyarországon szigorú szabályok vonatkoznak az élelmiszerek jelölésére, így a kereskedőknek biztosítaniuk kell a pékáruk pontos összetevő- és allergénlistáját, ami alapján könnyen felismerhetők a megtévesztő készítmények.