Zseniális klímatrükk terjed a magyarok körében: egyetlen apró beállítással durván lefaragható a rezsiszámla

A változás Magyarországon is egyre látványosabb. A nyári hőhullámok idején a villamosenergia-rendszer terhelése 7000 megawatt fölé emelkedett, miközben az alacsony dunai vízállás miatt a Paksi Atomerőmű termelését is vissza kellett fogni. Augusztus elején ezért a lakosságot és a vállalatokat is önkéntes fogyasztáscsökkentésre kérték. A klíma használata így már nem pusztán komfortkérdés. Az egyre melegebb nyarak miatt az is számít, hogy mennyi energiával tudjuk megfelelő hőmérsékleten tartani a lakást.

Az otthonok tervezésénél ma természetes kérdés, hogy milyen rendszerrel fűtünk. A hűtésről azonban sok esetben még külön készülékben gondolkodunk. Ez változhat a következő években. A megfelelő szigetelés, árnyékolás és épülettervezés mellett egyre nagyobb szerepet kaphatnak az olyan rendszerek, amelyek egész évben képesek biztosítani a megfelelő hőmérsékletet. A hőszivattyúk például télen fűteni, nyáron pedig hűteni is tudnak.

Ez azt jelenti, hogy egyetlen rendszerrel kezelhető a lakás egész éves hőkomfortja. A technológia terjedésével a fűtés és a hűtés egyre kevésbé két különálló kérdésként jelenhet meg az ingatlanoknál. A változás az új lakások tervezésénél is fontos lehet. A megfelelő tájolás, a külső árnyékolás, a jó hőszigetelés és a korszerű gépészet együtt jelentősen csökkentheti a nyári hűtési igényt.

Már megjelent a nyári energiaszegénység

A hűtés növekvő energiaigénye társadalmi problémát is jelenthet. Az Európai Bizottság Energy Poverty Advisory Hub 2026-os jelentése szerint a 2023-as adatok alapján az uniós háztartások 26 százaléka nem tudta megfelelően hűvösen tartani otthonát a 2022-es nyári időszakban. A legalacsonyabb jövedelmű háztartásoknál ez az arány már közel 35 százalék volt.

Ez újabb szempontot ad a klímaváltozás társadalmi hatásaihoz. A melegebb nyarak ugyanis azoknak a háztartásoknak jelenthetnek nagyobb problémát, amelyek nem tudják megfizetni a légkondicionáló beszerzését vagy működtetését. A jelenségre már külön fogalmat is használnak, ez a nyári energiaszegénység. A probléma különösen az idősebb, rosszul szigetelt vagy városi lakásokban élő háztartásokat érintheti.

A megfelelő klímahasználattal a fogyasztás is mérsékelhető. Az egyik legfontosabb szabály, hogy ne próbáljuk extrém alacsony hőmérséklettel lehűteni a lakást. Az LG szakértője szerint 25 és 26 Celsius-fok közötti beltéri hőmérséklet megfelelő lehet akkor is, ha odakint 35 fok fölé emelkedik a hőmérséklet. A túl alacsony beállítás nagyobb energiafelhasználással járhat.

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a légkondicionáló termosztátjának 1 Celsius-fokkal magasabbra állítása mintegy 7 százalékkal csökkentheti a hűtés villamosenergia-felhasználását. A spórolás azonban már a klíma bekapcsolása előtt elkezdődhet. Napközben érdemes árnyékolni a napsütötte ablakokat, a szellőztetést pedig inkább a hűvösebb reggeli és esti órákra időzíteni. Ha a lakás kevésbé melegszik fel, a klímának is kevesebb energiát kell felhasználnia a kívánt hőmérséklet eléréséhez.

Egyre több klíma dönt helyettünk

A következő évek egyik fontos változása az intelligens klímaberendezések terjedése lehet. Az újabb készülékek már képesek mérni az energiafelhasználást, és egyes rendszerek automatikusan igazítják a működésüket a helyiség használatához.

Az LG egyes berendezései például mobiltelefonról is követhető energiafogyasztást és beállítható fogyasztási célt kínálnak. Egyes modellek érzékelik a helyiség hőmérsékletének változását, illetve azt is, ha nincs senki a szobában. Ez azért lehet fontos, mert a lakás hűtése során jelentős energiát lehet megtakarítani azzal, ha a készülék nem működik teljes teljesítménnyel üres helyiségben.

A technológiai fejlesztések iránya így egyre inkább az automatikus energiaoptimalizálás felé mutat. A cél nem az, hogy minél hidegebb legyen a lakás, hanem hogy a megfelelő hőmérsékletet minél kisebb energiafelhasználással lehessen fenntartani.

Egyelőre a fűtés sokkal több energiát visz el

A hűtés energiaigénye gyorsan növekszik, de az európai háztartások energiafelhasználásán belül még mindig eltörpül a fűtés mellett. 2024-ben az EU-ban a háztartások végső energiafelhasználásának 61,5 százalékát fordították fűtésre, míg hűtésre mindössze 0,8 százalék jutott.

A különbség azonban gyorsan változik. Hat év alatt a hűtésre fordított energiafelhasználás megduplázódott, miközben a klímaberendezések egyre több otthonban válnak alapvető felszereléssé.

A melegebb nyarak miatt ezért az ingatlanok energiahatékonyságának értékelésénél egyre kevésbé lehet kizárólag a téli fűtési költségekre koncentrálni. A nyári hűtési igény, az árnyékolás, a szigetelés, a tájolás és a gépészeti rendszer ugyanúgy hatással lehet arra, mennyibe kerül egy lakás fenntartása. A következő években így egyre fontosabb lehet, hogy egy lakás nemcsak télen, hanem nyáron is mennyire energiahatékony. Ez az ingatlanok rezsiköltségén és hosszabb távon az értékükön is éreztetheti a hatását.