Kitálalt az Aldi-vezér: így verik át a vásárlókat a népszerű hűségkártyákkal a szupermarketek

Giles Hurley, az Aldi UK vezérigazgatója szerint a brit kormány helyesen teszi, hogy szigorúbban lépne fel a félrevezető kedvezményekkel és promóciókkal szemben. A cégvezető a Retail Gazette-nek nyilatkozva azt mondta, a fogyasztókat túl régóta bombázzák olyan akciós ajánlatokkal és hűségárakkal, amelyek kedvező vétel benyomását keltik, miközben ugyanaz a termék máshol jelentősen olcsóbb lehet.

Hurley különösen a Tesco Clubcard és a Sainsbury's Nectar programjának árazását kritizálta. Szerinte a vásárlók figyelme gyakran a kommunikált megtakarításra irányul, miközben háttérbe szorul az, hogy valójában mennyit kell fizetniük.

A cégvezető egy egyszerű példával érzékeltette a problémát. Ha egy 6 fontba kerülő termékből 2 font kedvezményt adnak, az még nem feltétlenül jó ajánlat, ha egy másik üzletben ugyanaz a termék 3 fontba kerül.

Hurley szerint a több héten keresztül futó akciók is kérdéseket vetnek fel. Ha egy termék hosszú időn keresztül kedvezményes áron kapható, a vásárló joggal kérdezheti meg, hogy valójában melyik ár tekinthető a termék normál árának.

A vita a brit kormány és az élelmiszer-kiskereskedelmi szektor között zajló szélesebb konfliktus része. A kormány az elmúlt időszakban több olyan intézkedést is vizsgált, amelyekkel erősítené a fogyasztóvédelmet és szigorúbban ellenőrizné a szupermarketek árazási gyakorlatát. A brit versenyhatóság, a CMA jogköreinek bővítése is felmerült. A cél az lenne, hogy gazdasági vagy ellátási zavarok idején a hatóság alaposabban vizsgálhassa az áremelkedéseket és a vállalatok profitmarzsait.

A vita közben már konkrét kormányzati lépések is körvonalazódnak. Andy Burnham brit miniszterelnök augusztusban olyan fogyasztóvédelmi szigorítást jelentett be, amely a hamis ’régi ár, új ár’ akciókat, a kitalált kedvezményeket és a félrevezető ajánlott fogyasztói árakat is célba venné. A kormány becslése szerint a csomag évente mintegy 400 millió fonttal javíthatja a háztartások helyzetét.

A kiskereskedők ugyanakkor visszautasítják, hogy a megélhetési költségek emelkedését kihasználva extraprofitra törekednének. Jim Bligh, a Brit Kiskereskedelmi Szövetség igazgatója szerint nem szerencsés, ha a politikusok nyerészkedőként állítják be az áruházláncokat. Az élelmiszer-kiskereskedelem ugyanis az Egyesült Királyság egyik legalacsonyabb árréssel működő ágazata.

A brit kormány korábban azt is fontolgatta, hogy a legnagyobb szupermarketeket önkéntes ársapka bevezetésére kérje bizonyos alapvető élelmiszereknél, például a kenyérnél, a tojásnál és a tejnél. Az ágazat ellenállása miatt azonban a kabinet végül nem vitte tovább az árszabályozási tervet.

Közben az élelmiszer-infláció mérséklődött. Júniusig éves összevetésben 1,7 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, ami 2024 augusztusa óta a legalacsonyabb ütem. Ebben szerepet játszik az Aldi és a Lidl árversenye is. A két diszkontlánc terjeszkedése komoly nyomást helyezett a hagyományos brit szupermarketekre, amelyek árgaranciákkal és különböző hűségprogramokkal próbálták megtartani vásárlóikat.

Az Aldi és a Lidl növekedése közben újabb hatósági kérdéseket is felvet. A CMA ebben a hónapban azt javasolta, hogy a két diszkontláncot is vonják be a nagyobb szupermarketekre érvényes ingatlan- és telekszerzési szabályok hatálya alá. A versenyhatóság szerint az Aldi és a Lidl mérete, valamint országos jelenléte miatt indokolt a szabályozás kiterjesztése.

Az Aldi szerint ez nem változtatja meg brit terjeszkedési terveit. A vállalat továbbra is több száz új üzlet megnyitásával számol az Egyesült Királyságban. A brit élelmiszerpiacon így egyszerre zajlik árverseny, terjeszkedési verseny és szabályozási vita. Az Aldi most azért állt a szigorítás mellé, mert saját üzleti modelljének fontos eleme az egyszerű, alacsony árakra épülő kommunikáció. Hurley szerint a vásárlóknak elsősorban azt kellene látniuk, hogy mennyit fizetnek a termékért, nem pedig azt, hogy a kereskedő mekkora kedvezményt tüntet fel mellette.

Az inflációs helyzet javul

Az árháborúnak már makrogazdasági hatása is van. A brit élelmiszer-infláció júniusban 1,7 százalékra mérséklődött, ami 2024 augusztusa óta a legalacsonyabb érték. A Reuters szerint ebben jelentős szerepe van az Aldi és a Lidl által fenntartott erős árversenynek, amely arra kényszeríti a nagyobb szupermarketeket, hogy a megugró költségek egy részét maguk nyeljék le.

Clive Black, a Shore Capital fogyasztói kutatási vezetője rámutatott, hogy a szupermarketek tudatosan vállaltak be alacsonyabb profitot annak érdekében, hogy a friss és hűtött termékek árait lent tartsák. Mint mondta, ezek a kategóriák döntően befolyásolják, hol vásárolnak a fogyasztók, ezért a kereskedők nem engedhetik meg maguknak, hogy ezen a területen elveszítsék a versenyt.

Hozzátette, hogy a márkás élelmiszergyártók is visszafogottan emeltek árakat a nyár folyamán, mert tartanak attól, hogy a túlzott drágulás felgyorsítaná a vásárlók átállását az olcsóbb, saját márkás termékekre. Black szerint az élelmiszerárak inflációjának lassulása mögött egyértelműen az iparág rendkívül erős versenye áll.

A Worldpanel by Numerator adatai alapján a Tesco piaci részesedése júniusban és júliusban enyhén csökkent – először 2023 júliusa óta –, ami azt jelzi, hogy még a piacvezető vállalat sem mentes a Ken Murphy vezérigazgató által „hihetetlenül versenyképesnek” nevezett brit élelmiszerpiac hatásaitól.

A Tesco, a Sainsbury’s, az Asda, a Morrisons, a Marks & Spencer, valamint az Aldi és a Lidl továbbra is intenzív versenyben próbálják megtartani a vásárlókat, ezért mindegyikük óvatos az emelkedő költségek teljes áthárításával. A The Grocer heti árfelmérése szerint az öt nagy szupermarketlánc közül mindegyik volt már a legolcsóbb a vizsgált 15 hét valamelyikében, ami jól mutatja, milyen éles a küzdelem az árak terén.