Csúnyán földbe állt a magyar sörforradalom: sör van, pénz nincs, rengeteg főzde veszteséges

A 2010-es évek derekán robbant be a magyar piacra az úgynevezett második sörforradalom, amely radikálisan megváltoztatta a sörfogyasztásról alkotott hazai képet. A nagyüzemi világos lágerek egyeduralmát megtörve egyre több kisüzemi sörfőzde jelent meg a piacon, és hozott izgalmas, kísérletező, újhullámos söröket – IPA-kat, stoutokat, savanyú söröket, búzákat vagy épp erősen komlózott különlegességeket.

A kezdeti években a "kraft" vagy "kisüzemi" jelzők szinte garanciát jelentettek a minőségre. A sörözők és fesztiválok kínálatában megjelentek az első hazai IPA-k, a hipszter kultúra és az edukált sörfogyasztás kéz a kézben kezdett terjedni Budapesten, majd vidéken is. Ezzel párhuzamosan új típusú fogyasztói réteg alakult ki: olyan fiatal, városi vásárlók, akik hajlandók voltak magasabb árat fizetni egy-egy különleges sörélményért.

Az ágazat azonban mára túl van a romantikus felfutási szakaszon. És ez, mint ahogy azt majd látni fogjuk, bizony a számok is alátámasztanak. A piaci verseny mára igencsak kiélezett, a COVID-időszak nehéz évei után pedig az infláció, az alapanyagárak emelkedése, az energiaválság és a vásárlóerő csökkenése is komoly kihívások elé állították a főzdéket. Ráadásul a néhány éve sokat emlegetett sörtörvény sem hozta meg a várt átütést a vendéglátóhelyek esetében.

Arról nem is beszélve, hogy a nagy sörgyártók is kezdtek felnőni a feladathoz, és sokat nyúltak a felfelé ívelő kraft helyektől. Teljesen új receptúrákat alkottak, sőt mára a legtöbb hazai nagy gyártó az alap lager söreiből is elhagyta a sokak által gyűlölt kukoricát. A túlélés és a nyereségesség megtartása tehát a kraft vonalon igencsak nehézkessé vált.

Főzde persze elég szép számban akad, ami kimondottan jót tesz a hazai sörkultúrának, miközben egyes helyek termékei nemzetközi viszonylatban is simán megállják a helyüket. Azonban ha így mennek tovább a dolgok, kérdés, hogy meddig fogják bírni a kicsik. Mostani körképünkben annak jártunk utána, hogy a számok nyelvén mit mutat a hazai kisüzemi sörfőzdék pénzügyi teljesítménye: kik tudtak növekedni, hol látszik visszaesés, és milyen profitabilitási trendek rajzolódnak ki a hazai kraftpiacon.

Van baj a kisüzemi sörök háza táján

A hazai kisüzemi sörfőzdék közül a négy legnagyobb belföldi árbevétellel rendelkező szereplő – Szent András, Mad Scientist, MONYO Brewing és Horizont – meglehetősen eltérő üzleti teljesítményt mutatott a 2023–2024-es üzleti évek során. A számokból jól látszik: miközben árbevételük többnyire növekedett vagy stabil maradt, a profittermelés már korántsem ilyen egyértelmű. Különösen beszédes, hogy a két nyereséges főzde is éppenhogy csak az, míg ketten – ráadásul a legnagyobb nevek közül – komoly veszteséggel zárták az évet.

Szent András: árbevétel-növekedés, masszív mínusszal

A Szent András Sörfőzde a legmagasabb árbevételt produkálta az ötös mezőnyben, 1,008 milliárd forinttal (egyedüliként milliárd fölött) 2024-ben, ami jelentős ugrás a 2023-as 881,2 millióhoz képest. Ennek ellenére a profitabilitás továbbra is negatív, bár a veszteség csökkent: –173,2 millió forintról –126,2 millióra. Ez a szám azt jelzi, hogy a volumen növekedése nem tudja ellensúlyozni a költségek növekedését vagy a működés hatékonysági problémáit. A főzde mérete alapján kulcsszereplő, de a nyereségesség úgy tűnik, várat magára.

Mad Scientist: szinte nullszaldó közelében

A Mad Scientist is jelentős növekedést produkált árbevételben: 635,2 millióról 793,5 millióra, ami közel 25%-os bővülés. Az adózott eredmény azonban gyakorlatilag elolvadt: a 2023-as 16,4 millió forintról 2024-ben már csak 5,4 millió forint maradt. Ez bár pozitívum, mégis azt mutatja, hogy a bővülés nem hozott arányos profitnövekedést, és a cég határán táncol a nyereségességnek.

MONYO Brewing: látványos árbevétel-növekedés, brutális veszteség

A MONYO különösen figyelemre méltó példája a kraftpiac kettősségének. 2024-ben 514,7 millió forintos belföldi árbevételt ért el, ami több mint 46%-os növekedés a 2023-as 351 millióhoz képest. Ezzel együtt azonban az adózott eredmény romlott: a már amúgy is súlyos –615,9 milliós veszteség 2024-re –673,1 millióra nőtt. Ez masszív tőkeégetésre utal, amely mögött valószínűleg fejlesztési vagy beruházási projektek, esetleg exportpiaci bővítések is állhatnak.

Horizont: szerény árbevétel-csökkenés, fordulat a nyereségbe

A Horizont Sörök enyhén csökkenő árbevétellel zárta 2024-et (460,9 millió forint, szemben az előző évi 478,5 millióval), viszont az adózott eredménye javult, és átfordult pozitívba: a 2023-as –46,9 milliós veszteségből +2,6 milliós nyereséget könyveltek el. Ez még nem jelent áttörést, de a pozitív irányt mutatja, hogy a költségkontrollban vagy az értékesítési stratégiában sikerült javítani.

Felemás a sörhab a kisüzemiek második mezőnyében

A hazai kisüzemi sörfőzdék második vonala is rendkívül színes képet mutat, ha a pénzügyi teljesítményüket nézzük. Van köztük stabilan növekedő és profitos szekszárdi sörfőzde, de találunk olyan, országosan is ismert márkákat, amelyek súlyos veszteséggel zárták a 2024-es évet. A számok mögött eltérő üzleti stratégiák, piaci pozíciók és kapacitások rajzolódnak ki – és nem ritkán egy-egy váratlan befektetés is megboríthatja a mérleget.

A szekszárdi Brew Your Mind látványos példája annak, hogyan lehet a relatíve kisebb méretű főzdék között is kiemelkedően nyereségesen működni. A vállalat nemcsak árbevételét tudta 15 százalék fölötti mértékben növelni (196 millióról 225 millió forintra), de adózott eredménye is több mint 24 millió forintra nőtt, amivel gyakorlatilag az egész mezőny második legprofitábilisabb szereplője lett. Mindez úgy, hogy a kisüzemi sörkultúrában jártas személyeken kívül nem tartozik a legismertebb kraftmárkák közé, így a teljesítményük még inkább figyelemre méltó.

A First Craft Beer adataik tört évre vonatkoznak. 2023-ban a vállalat értékesített nettó árbevétele meghaladta az 576 millió forintot. 2024. nyár végéig ez 337 millió forint volt. Ha ezzel a nyár végi adattal megbecsülnénk a 2024-es teljes üzleti évre vonatkozó árbevételt, minden bizonnyal a First bekerülne a top 5 legnagyobb magyar kisüzemi főzde közé. Ez a bevallás azonban még nem elérhető.

Rizmajer

Javítás: 2025. júlus 1. 

A Rizmájer és Társa Kft. kifejezetten erős évet zárt: a sörfőzde 2024-ben 201,7 millió forintos árbevételt ért el, ami 23,5 százalékos növekedés a megelőző évhez képest. Ennél is látványosabb azonban a profit alakulása: az adózott eredmény közel 75 millió forintra ugrott, ami csaknem 50 százalékos emelkedést jelent. Ez arra utal, hogy a cég nemcsak többet értékesített, de sokkal jövedelmezőbben is működött.

(Korábban a Rizmajer sörfőzde esetében egy másik, a vállalat tulajdonosi köréhez tartozó - nem sörgyártással foglalkozó cég adatait jelenítettük meg. Ezeket javítottuk. [a szerk.])

Nagy mínuszba fordult a Gravity Brewing is, amely ugyan kis volumenű (24 milliós árbevétel), de a vesztesége –146 millió forint lett, ami kiugróan magas. Elképzelhető, hogy a nemrég indított vendéglátóegység (étteremkollab) egyszerre terhelte meg a költségoldalt, miközben a bevételek még nem érkeztek meg.

A Reketye sörfőzde például némileg csökkentette árbevételét (318 millióról 295 millióra), de még így is pozitív maradt az eredménye (8,5 millió forint), noha az is csökkent az előző évhez képest. Ez a stabilitás a sörpiac mostani turbulens viszonyai között önmagában is pozitívumként értékelhető. Hasonlóan kiegyensúlyozott a HopTop (164 millió árbevétel, 3,4 millió nyereség), az Ugar Brewery (127 millió bevétel, 6,4 milliós nyereség) és a Fóti kézműves sörfőzde (112 milliós forgalom, 2 milliós profit), amelyeknél ugyan nincsenek kiugró mutatók, de a profitabilitás megmaradt.

Meglepő javulást mutatott a Félegyházi Sörműhely, amely több mint megduplázta az árbevételét (28 millióról 65 millió forintra), és ezzel együtt meg is őrizte a nyereséges működését. Bár abszolút értékben ezek a számok szerényebbek, a trend egyértelműen pozitív. Ugyanez igaz a Vaskakas Brewingre is, amely 35 millióról 42 millióra növelte bevételét, és 1,8 milliós profittal zárt.

A Fehér Nyúl főzde (amelynek legfrissebb adatai csak 2022-2023-ra érhetők el) mindkét vizsgált évben veszteséges volt, igaz, az árbevételük szépen nőtt (344 millióról 445 millióra). Az üzemi eredmény viszont nem követte ezt: a 2022-es 30 milliós mínusz 2023-ra 51 millióra hízott, ami azt jelzi, hogy a növekedés vélhetően magas költségekkel társult, vagy egy bővülési projekt húzta le a számokat.

Végül az Etyeki Sörmanufaktúra is a kisebb, de növekvő szereplők közé tartozik, 47 milliós bevételről 66 millióra ugrott egy év alatt, miközben a veszteségét is jelentősen csökkentette (–14,8 millióról –4,8 millióra).

Összegzés

Összességében elmondható, hogy a második mezőnyben jóval több a stabilan profitábilis, de alacsonyabb forgalmú szereplő, míg a nagyobb márkák közül akad, amelyik nehéz pénzügyi évet zárt.

Mi a helyzet a nagyoknál?

A kisüzemi főzdék pénzügyi beszámolói izgalmas tükröt tartanak a sörpiac diverzitása elé, ám igazán éles kontrasztot kapunk, ha egymás mellé tesszük őket a nagy sörgyárak eredményeivel. Ahogy láttuk, a legnagyobb hazai kisüzemi, a Szent András sörfőzde 2024-ben éppenhogy 1 milliárd fölötti hazai nettó árbevételt generált, ami önmagában figyelemre méltó teljesítmény – ám jócskán eltörpül a nagyüzemi gyártók számai mellett.

A Dreher önmagában több mint 100-szoros árbevételt ért el: 2024-es belföldi értékesítésből származó nettó forgalma meghaladta a 100,5 milliárd forintot, ezzel toronymagasan vezeti a hazai sörpiacot. A Heineken 89,9 milliárdos bevétellel követi, míg a Borsodi 54,9 milliárdot, a Carlsberg pedig 19,9 milliárdot könyvelhetett el. Arról pedig korábban írtunk, hogy az idei év eleje egyébként nem indult jól sör fronton, jócskán beesett a fogyasztás, amit most a nagy kánikula minden bizonnyal azért fog még fölfelé húzni.