Egyre durvább a helyzet a magyar boltokban: bűnbandák lepték el az üzleteket, erre fáj a foguk, mindenhol ott vannak

A múlt héten közzétett legfrissebb adatok szerint 2025 novemberében nőtt a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon: a volumen éves alapon 2,5 százalékkal, havi alapon 0,1 százalékkal emelkedett a naptárhatástól és szezonális hatásoktól megtisztított adatok szerint. Az év első tizenegy hónapjában összességében 2,8 százalékos bővülés látható az előző év azonos időszakához képest.

Az adatok részletes elemzése azonban jóval kijózanítóbb képet mutat, és a növekedés ellenére sincs sok ok az örömre. Az Országos Kereskedelmi Szövetség például szó szerint kiábrándítónak nevezte a Központi Statisztikai Hivatal friss számait, hangsúlyozva: a kiskereskedelmi forgalom bővülése továbbra sem tart lépést a reálkeresetek növekedésével. Ez arra utal, hogy a várt gazdasági és jóléti fordulat egyelőre elmaradt, a lakossági fogyasztás továbbra is rendkívül óvatos.

Mindez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a fogyasztói árindex a következő hónapokban tartósan 3 százalék alá csökkenhet, miközben a hideg élelmiszerek árindexe akár 2 százalék alatt is maradhat. Az infláció mérséklődése tehát önmagában még nem hozta el a fogyasztás látványos felpattanását. Éppen ezért különösen izgalmas kérdés, mire számítanak a kereskedelmi szereplők 2026-ban - ennek járt utána a Pénzcentrum.

Mire készülnek a magyarországi boltok 2026-ban?

A visszafogott kiskereskedelmi adatok után joggal merül fel a kérdés: mire számíthat az ágazat 2026-ban? Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a következő év képe kettős lesz: rövid távon élénkülés, hosszabb távon azonban továbbra is sok a bizonytalanság.

Az OKSZ várakozásai szerint, mint minden választási évben, 2026-ban is a lakossági fogyasztás átmeneti növekedése várható, amely az év második felére visszatérhet a 2025-ben már látott enyhén emelkedő trendhez. A kiskereskedelmi forgalom alakulását azonban továbbra is erősen befolyásolja a fogyasztói bizalom és a megtakarítási hajlandóság.

A szövetség rámutatott: 2025-ben a munkavállalói jövedelemmel arányos megtakarítási ráta közel 20 százalék volt, ami jól mutatja, mennyire óvatosak maradtak a háztartások. Az élelmiszer-forgalom volumenében az árrésstop ide vagy oda nem várható érdemi elmozdulás, a nem élelmiszer jellegű termékek iránti keresletet viszont jelentősen befolyásolja majd a forint árfolyamának alakulása.

Mi jöhet az árrésstop után?

Az árrésstop hatásáról és annak kivezetéséről az OKSZ hangsúlyozta: a kiskereskedők nem az infláció motorjai, amit több GVH-tanulmány is alátámaszt. Az árak alakulását elsősorban a beszállítói áremelések és a világpiaci folyamatok határozzák meg - írta meg lapunknak a szervezet.

Szerintük jó példa erre a vaj esete, ahol nem a hatósági beavatkozás, hanem az alapanyagár csökkenése vezetett a fogyasztói árak mérséklődéséhez. A szövetség szerint az árak stabilizálódásához elengedhetetlen lenne a piaci folyamatok természetes érvényesülése és az adminisztratív beavatkozások visszaszorítása, ugyanakkor így is hosszabb időre lesz szükség ahhoz, hogy a kereslet–kínálat alapú árazás teljes mértékben helyreálljon.

Egyre többet lopnak a boltokban a magyarok

A nehezebb gazdasági környezet a bolti lopások számának emelkedésében is megmutatkozik. Az OKSZ szerint egyre kevésbé beszélhetünk alkalmi, egyszerű élelmiszerlopásokról: a hangsúly mindinkább a szervezett, sorozatos, sok esetben megrendelésre történő eltulajdonításokra helyeződik át.

Az üzletekbe nem vásárlási szándékkal érkező elkövetők célzottan állítanak össze „csomagokat”, amelyeket továbbértékesítési céllal próbálnak meg eltulajdonítani. Különösen érintettek az égetett szeszek, az édességek és a vegyi áruk. A szövetség ugyanakkor kiemelte: a kereskedelmi egységek többsége régóta rendelkezik vagyonvédelmi kamerarendszerekkel, amelyek jó minőségű felvételekkel segítik a rendőrségi eljárásokat a feljelentések után.

Nem lesz egyszerű az év

2026-ban az OKSZ a kereslet átmeneti növekedésére számít tehát. Ám elmondták azt is, hogy "a tartós és fenntartható növekedés alapfeltétele a szabályozási környezet kiszámíthatósága, aminek szerves részét képezi az árrésstop február végi kivezetése, és az extraprofit adó kivezetése".

Illetve hozzátették még azt is, érdemi párbeszédre lenne szükség az ágazati szövetségekkel a kiskereskedelmet érintő stratégai és taktikai kérdésekről.