A Tesco magyarországi kivonulásának az esélyéről vallott a hazai vezér: ezt minden magyar vásárlónak tudnia kell

A kiskereskedelmi szektor jelenleg bizonytalan gazdasági és szabályozói környezetben működik, miközben a fogyasztói magatartás továbbra is visszafogott - nyilatkozta Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója az Indexnek adott interjújában. A vállalat belső mutatói, köztük a heti több millió tranzakció adataiból számított "magabiztossági index" azt jelzi, hogy a vásárlói bizalom hosszabb ideje negatív tartományban mozog, bár az elmúlt három-három és fél évben inkább stagnált, mint romlott.

"A kiskereskedelem különösen érzékenyen reagál a háztartások hangulatára" - hangsúlyozta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy a reálbérek emelkedése csak lassan csapódik le a költésekben. Ezért a vállalat stratégiájában az alkalmazkodóképesség és a gyors reagálás került előtérbe.

EZ IS ÉRDEKELHET

OKSZ: Elképzelhető, hogy kiskereskedelmi láncok kivonulnak Magyarországról

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárával a kiskereskedelmi piac 2026-os várakozásairól, az árrésstop és a kiskereskedelmi különadó tovagyűrűző hatásairól beszélgettünk.

Az elmúlt öt év tapasztalatait összegezve Pálinkás kiemelte, hogy a kiskereskedelem egyszerre lett gyorsabb és kiszolgáltatottabb. "A járvány, az infláció, a háborús hatások és a szabályozói beavatkozások ugyanakkor arra kényszerítették a Tescót, hogy adatvezérelt irányba mozduljon, és gyorsabban reagáljon a piaci változásokra. A gyakori külső sokkok miatt maga a szektor sérülékenyebb lett, mert egy-egy döntés akár milliárdos nagyságrendű következményekkel járhat a forgalomra vagy az eredményre" - fejtette ki.

A fogyasztás helyzetét árnyaltan értékelte a vezérigazgató. Míg a szolgáltatásokban és bizonyos online csatornákban élénkülés látszik, az élelmiszer-vásárlás volumene továbbra is inkább stagnál. A kosárértékek lassan emelkednek, de ez inkább áremelkedésből, mint valódi mennyiségi bővülésből fakad, ami a háztartások óvatosságát jelzi.

A 2022-2023-as inflációs időszak egyik fő tanulsága, hogy a fogyasztók meglepően gyorsan változtatják szokásaikat. Akkoriban sok kosárban kevesebb termék jelent meg, nőtt a saját márkák aránya, és felértékelődött az akciók szerepe. A Tesco ebből azt a következtetést vonta le, hogy a trendeket még korábban kell felismerni, és hamarabb szükséges módosítani a kínálaton.

Az infláció okairól szólva Pálinkás rámutatott, hogy a beszállítók, a kereskedők és a fogyasztók egyaránt érintettek voltak a folyamatban. "A termelők költségei (az energia, az alapanyag és a szállítás) drasztikusan emelkedtek, amit csak részben tudtak továbbhárítani. A kiskereskedelemben az árrések szűkültek, különösen az ársapkák, majd most az árréssapkák bevezetése után, így több lánc veszteségeket realizált. A vásárlók pedig saját pénztárcájukon érezték meg a drágulást, és visszafogták a vásárlásaikat" - mondta.

A vezérigazgató hivatkozott a Gazdasági Versenyhivatal elemzésére is, amely szerint az infláció fő hajtóereje nem a kiskereskedelmi profit, hanem a beszerzési árak ugrása volt. A GVH tejtermékek és tojás piacán végzett ágazati felmérései is rámutattak, hogy az infláció összetett folyamat volt, amelyet nem lehet egyetlen szereplőre leegyszerűsíteni.

Pálinkás Zsolt szerint az árréstop kivezetésének most jött el az ideális pillanata,

mivel a csökkenő világpiaci árak mellett ennek lenne a legkisebb hatása a fogyasztói árakra. Hangsúlyozta, hogy a kiskereskedelemben hagyományosan alacsonyak a marzsok, így nehéz valódi extraprofitról beszélni, különösen egy olyan időszak után, amikor több lánc is veszteséges volt.

A Tesco esetében a sajtóban említett két év alatti 32 milliárd forintos veszteség nagyjából helytálló - erősítette meg a vezérigazgató. A 2025-ös pénzügyi év eredményeiről konkrét számokat nem közölt, de jelezte, hogy a teljesítmény nagyjából követte az iparági trendeket: az online értékesítés tovább nőtt, miközben a fizikai üzletekben inkább stagnálás volt tapasztalható.

A 116,3 milliárd forintos alaptőke-csökkentéssel kapcsolatos eladási pletykákra reagálva Pálinkás határozottan cáfolta a spekulációkat: "Bárcsak egyszer megélném, hogy egy interjú során nem kérdeznek a Tesco Magyarország értékesítéséről. Hosszú évek óta cáfolom ezeket a híreszteléseket. Szerintem elég bizonyíték, hogy még mindig itt vagyunk és idén a harmincadik születésnapunkat ünnepeljük." Kifejtette, hogy az alaptőke-csökkentés pusztán pénzügyi-technikai lépés volt, nem pedig cégeladási előkészület.

A diszkontok előretörésével kapcsolatban a vezérigazgató elismerte, hogy ezeknek a láncoknak jobban kedvez a jelenlegi gazdasági helyzet: kisebb, a lakóhelyhez közelebb lévő üzletekkel, jobb árpercepcióval és alacsonyabb működési költségekkel dolgoznak. Ugyanakkor a nemzetközi tapasztalatok árnyaltabb képet mutatnak - Angliában például éppen a nagy alapterületű áruházak teljesítenek a legerősebben.

A Tesco stratégiájának egyik új eleme a Premier bolt koncepció, amelyet "tanulási terepként indítottak". A csepeli pilot eredményei a vártnál kedvezőbbek lettek. Angliában ez a formátum több ezer egységgel működik és évi mintegy 20 százalékos növekedést mutat, Magyarországon azonban a piaci sajátosságok miatt óvatosabban haladnak a bevezetéssel.

A hazai beszállítók kapcsán Pálinkás kiemelte, hogy a Tesco számára stratégiai kérdés a magyar partnerek bevonása, különösen a friss élelmiszerek esetében. Élelmiszer-forgalmuk több mint 70 százaléka magyar szállítópartnerektől érkezik, akiknek hosszú távú szerződésekkel igyekeznek stabilitást biztosítani.

A munkaerőpiaci helyzetről szólva a vezérigazgató elmondta, hogy jelenleg könnyebb új kollégákat toborozni, mint a járvány utáni években volt. A fluktuáció azonban továbbra is kihívást jelent, ezért megtartási programokra, belső képzésekre és rugalmas munkarendre helyezik a hangsúlyt. "Idén mintegy 3,6 milliárd forintot fordítunk béremelésre, amelyből a bolti és logisztikai dolgozók bére közel 7,2 százalékkal emelkedett. Ez kifejezetten jelentős lépésnek számít a szektorban, és azt a célt szolgálja, hogy a vállalat versenyképes maradjon a munkaerőpiacon" - mondta.

Pálinkás Zsolt szerint a következő öt-tíz évben három nagy trend formálja át az élelmiszer-kiskereskedelmet: a kényelmi termékek térnyerése, a technológiai forradalom és az egészségtudatosság-fenntarthatóság erősödése. "Az a kiskereskedelmi lánc lesz sikeres a következő években, amely egyszerre tud kényelmet és minőséget, jó ár-érték arányt és felelősebb működést kínálni" - zárta gondolatait a vezérigazgató.