Lefulladt a magyar építőipar a januári fagyban: a Holdról is látszik a visszaesés, ez már a gazdaságban is visszaüthet

Az extrém hideg január látványosan visszafogta a kivitelezési aktivitást, ez pedig azonnal megjelent az építőanyag forgalomban is. Az Újház építőanyag kereskedelmi hálózat saját értékesítési adatai jó közelítéssel leképezik a hazai építőanyag kereskedelem, és ezen keresztül az építőipar mozgását, különösen akkor, amikor az időjárás országosan lassítja a munkavégzést.

A bázishoz képest, vagyis a tavalyi januárhoz viszonyítva idén az első hónapban, a teljes hálózati árbevétel 14 százalékkal csökkent.

A szerkezeten belül az látszik, hogy a visszaesés döntően volumenkérdés.

Összességében a mennyiség körülbelül 16 százalékkal esett, miközben az árszint átlagosan nagyjából 2 százalékkal emelkedett. Magyarul, nem az árváltozás okozta a gyengébb hónapot, hanem az, hogy kevesebb építőanyagot igényeltek az építkezések.

Mi okozhatta ezt a nagymértékű megtorpanást, amikor az Otthon Start hitelprogram is fűti az építőipart, és több különböző típusú otthonfelújítási program is elérhető a lakosság részére. A válasz egyértelmű, az időjárás. Amikor tartós fagy és hideg van, a külső munkák lelassulnak, leállnak, a kivitelezők ütemezést váltanak, és az anyagkiáramlás azonnal visszaesik. A G7 számításai alapján a HungaroMet adataira támaszkodva, az idei január átlaghőmérséklete mínusz 1,7 fok volt Magyarországon. Ez több mint 4 Celsius fokkal alacsonyabb a tavalyi +2,4 fokos átlagértéknél.

Termékcsoportok, ahol az időjárás döntött

A volument tekintve a hideg legnagyobb vesztese egyértelműen a szerkezetépítés. Ebben a csoportban – ami a gyakorlatban leginkább a falazóanyagokat és a kapcsolódó szerkezeti tételeket jelent – 36 százalékos visszaesés látszik. Ez tipikusan az a munkafázis, amelynél a fagyos napok, a hideg, a csúszásveszély az eleve rövid nappalokhoz képest is azonnal termeléskiesést okoznak. Ha nem épül a fal, nem kell hozzá egyéb építőanyag sem, és ez láncreakcióként húzza magával a kapcsolódó termékeket.

Hasonlóan időjárásérzékeny a tetőfedő anyagok piaca, itt 30 százalékos csökkenést látunk. A tetőn dolgozni hidegben, csapadékban, csúszós felületen nemcsak lassú, hanem kockázatos is, ezért a kivitelezők ilyenkor inkább eltolják a munkát, mintsem erőltessék.

Arányaiban a legnagyobb vesztese a hideg januárnak a kertépítés. Ebbe a termékkörbe az építőanyag kereskedelemben leginkább a térburkolatok, kerítések, kerti kiegészítők tartoznak, itt közel 60 százalékos visszaesést mutat a forgalom.

Vannak azonban kivételek a termékkörök tekintetében, amelyek a hideg évkezdés ellenére jelentős árbevétel növekedést mutattak. Az üveggyapot szigetelőanyagok forgalma négyszeresre nőtt a megelőző év januárjához képest. Ennek nagyon konkrét oka van, a Magyarország Kormánya által meghirdetett Takarékos Otthon Program, ezen belül is az ingyenes padlásfödém hőszigetelések. Ennek köszönhetően tavaly megközelítőleg 50 ezer energetikailag korszerűtlen családi ház szigetelése történt meg Magyarországon, ahol akár 25-30 százalékos energiamegtakarítást is el tudtak érni.

Becslések szerint a következő időszakban akár további 100 ezer ingatlan ingyenes födémszigetelése is megvalósulhat, ez okozta a bíztató év eleji számokat. Ez a program olyan stabil, tömeges megrendelést hoz, ami a hideg januárban is képes volt ellensúlyozni a piaci bizonytalanságot, és munkát adott az építőipari szereplőknek, különösen a vidéki gazdaságilag fejletlenebb kistelepüléseken. Ráadásul a hideg idő pszichológiája is dolgozik, amikor a lakosság ténylegesen megéli a fűtési igényt és a hőveszteséget, sokkal gyorsabban születik döntés a hőszigetelésről.

A másik nagy nyertes a tüzelőanyagok piaca volt, itt több mint duplázás valósult meg. Ez a termékkör döntően a tűzifát jelenti. A növekedésnek 3 oka is volt. Egyrészt az extrém hideg miatt egyszerűen több tüzelőanyagra volt szükség. A másik ok, hogy a lakosság azon része, akik tartottak attól, hogy ki fognak lógni a rezsicsökkentett földgáz sávból, és ahol volt lehetőség szilárd fűtőanyaggal való tüzelésre, gyakran „rásegítettek” a meglévő gázfűtésre tűzifával. A harmadik ok, hogy a tűzifa idén látványosan a politikai kampányok terepe is lett, több politikai párt, és önkormányzat vállalta fel, hogy a leghátrányosabb helyzetű családoknak támogatást szervez, ebben pedig a tűzifa gyors, kézzelfogható segítségnek mutatkozott, ami lecsapódott az építőanyag kereskedőknél.

A burkolatok és szaniterek forgalma 8 százalékos növekedést mutatott. Ennek a logikája egyszerű és szakmailag teljesen védhető, hiszen a belső munkák temperált lakótérben hideg időben is végezhetők. Ha a külső munkák csúsznak, sokan előre veszik a beltéri felújítási ütemet, a fürdőszoba felújítást, burkolást, szerelvényezést. A januári hideg ezért durván átrendezte a vásárlói kosarat, kevesebb külső munkához való anyag, több belső munkához kellő fogyott.

A kereskedelem emlékezete hosszú, a kilencvenes években és a kétezres évek elején a tél sokszor valódi, hetekig tartó, érdemi leállást okozott az építőanyag kereskedelemben. A kivitelezés szinte megállt, a kereskedések forgalma drasztikusan visszaesett, és ez akkor még “normális” szezonális jelenségnek számított. Az építőanyag kereskedelemben ilyenkor általában a tavaszra felkészülve a készletek feltöltésén volt a hangsúly, hiszen a vásárlók elmaradtak.

Az utóbbi 10–15 évben viszont jellemzően enyhébb teleket kaptunk, ezért a piac egyre inkább hozzászokott a folyamatos működéshez. Az elmúlt években a hőmérsékleti trend emelkedő, és az enyhe telek gyakorisága nő. A 2024–2025-ös tél például országos átlagban enyhének adódott, sorozatban a nyolcadik enyhe télként értékelve.

Ebben a környezetben egy valóban hideg január azért üt nagyobbat, mert a kivitelezési ütemezések, a kapacitástervezés és a logisztika is “enyhe télre” van optimalizálva. Amikor jön a fagy, a rendszer hirtelen fékez, és ezt a forgalom azonnal megmutatja.

A januári visszaesés nem pánikjel, inkább egy szakmai emlékeztető az építőipar számára, hogy a szektor egy része továbbra is időjárásérzékeny, még akkor is, ha az enyhébb telek miatt ezt az elmúlt években hajlamosak voltunk elfelejteni. A szerkezetépítés és a tetőfedés gyengülése pontosan ott jelentkezik, ahol a fagy a leginkább megfogja a termelést. Ezzel szemben a célzott energiahatékonysági programok, mint az ingyenes padlásfödém hőszigetelés, képesek stabilizálni egyes termékköröket még kedvezőtlen időjárás mellett is. A következő hónapok kérdése az lesz, hogy a külső munkák mennyire tudják visszahozni a kiesett ütemet az építőiparban.