Jön az EU-s adóemelés a magyar dohányboltokban: ennyivel drágulhat egy doboz cigaretta

Az irányadó számítások szerint legalább 1000 forintos, csaknem 50 százalékos vagy annál is nagyobb mértékű áremelkedés várható a cigaretták esetében Magyarországon, ha életbe lép az Európai Bizottság jövedékiadó-emelést kilátásba helyező reformja - derül ki egy a Pénzcentrumnak címzett iparági sajtóközlményből. A tervezet nemcsak a hagyományos cigarettát, hanem az alternatív dohánytermékeket – például a hevített dohányokat és a nikotinpárnákat – is érintené.

Az uniós javaslat értelmében egy új adórendszeri beavatkozással egységesítenék a tagállami szabályozást a dohánytermékek terén. A cigaretta esetében a jelenlegi 90 euróról 215 euróra nőne a jövedéki adó 1000 szálanként, ami 139 százalékos emelést jelent. A hevített dohánytermékekre 1000 szálanként 108 eurós, illetve kilogrammonként 155 eurós adót vetnének ki, míg a nikotinpárnák esetében 143 euró/kg lehet az irányadó minimum.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az értékek csak az uniós minimumszintek, tehát a tagállamok akár ennél magasabb adómértéket is megállapíthatnak. Különösen nagy arányú emelést helyeztek kilátásba a szivarok és szivarkák esetében: 1000 szálanként 12 euróról 143 euróra nőne a jövedéki adó – ez 1090 százalékos emelés.

A tervezetben nem szerepel átmeneti időszak, így az adóemelés a hatálybalépés után azonnal alkalmazandó lenne. Magyarország esetében a jelenlegi szabályozás alapján valószínű, hogy az úgynevezett árarányos feltétel nem teljesülne, így a fix 274 eurós minimumadót kellene alkalmazni, vásárlóerő-paritással korrigálva. Ez becslések szerint legalább 1000 forintos drágulást jelentene dobozonként (20 szál), ami érezhetően növelné a fogyasztói terheket.

Az iparági érintettek szerint a javaslat nemcsak gazdasági (pl. feketepiac erősödése), hanem szuverenitási kérdéseket is felvet: több tagállam – köztük Magyarország – is hangsúlyozza, hogy a nemzeti adópolitika megtartása kulcsfontosságú. A kritikák szerint az uniós javaslat figyelmen kívül hagyja az egyes tagállamok gazdasági sajátosságait, és a központosított újraelosztás lehetősége kérdéseket vet fel a tagállami költségvetések önállóságával kapcsolatban.