Itt a boltok direkt válasza Nagy Márton árstop-ultimátumára: komoly akciók jönnek a láncoknál?

Orbán Viktor miniszterelnök a szűk két hete tartott évértékelőjében ismét megpendítette, hogy ha hamarosan nem lesznek olcsóbbak az árak a hazai boltokban, akkor ismét bevezethetik az árstopot, amely két évvel ezelőtt egyszer már érvényben volt. A bejelentés kisebb riadalmat okozott a kereskedelmi szektorban annak ellenére, hogy akkor már több hete egyeztettek a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztériummal - a tárcavezető kapta a feladatot, hogy a boltokat vegye rá az egyre jobban elszálló árak visszafogására.

A Pénzcentrum most Kozák Tamást, az Országos Kereskedelmi Szövetség, illetve Neubauer Katalint, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkárát kérdezte arról, hogy valóban elhangzott-e olyan az egyeztetésen, hogy minél gyorsabban árat kellene csökkenteni, illetve mire kellene vélni a tárca mai, meglehetősen éles hangon megfogalmazott közleményét. Mint kiderült: a kereskedők elkötelezettek az árcsökkentések mellett, szó nincs azonban arról, hogy ők maguk nyerészkednének a magyar vásárlókon: egész egyszerűen egyre jobban elszállnak azok a költségek, amelyek a napi működésben jelen vannak.

Egyre durvábban üzen a kormány a kereskedőknek

Tegnap a Pénzcentrum is írt arról, hogy az egyik legalapvetőbb élelmiszer, a tojás ára az elúlt három évben meredeken emelkedett annak ellenére is, hogy erre a termékkörre is vonatkozott az árstop. Míg 2021 januárjában tíz tojás átlagosan 442 forintba került, mostanra ugyanez az ár már 930 forint körül mozog – ez több mint 110 százalékos drágulás.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az ilyen drágulások miatt tárgyal hetek óta a kereskedelmi szektor képviselőivel, többször is előrevetítve, hogy ha nem lesz árcsökkenés záros határidőn belül, akkor a kormány újra be fogja vezetni az árstopot.

Az élelmiszerinfláció megfékezése érdekében a kormány továbbra is kész minden eszközével beavatkozni

- írta ma a minisztérium közleményében, ismét előrevetítve az árstopokat. Szóltak arról is, hogy egyfajta "önkéntes árcsökkenést" várnak, mégpedig jellemzően a következő termékek esetében:

• csirkehús,
• sertéshús,
• étolaj,
• tojás,
• tej és tejtermékek,
• liszt,
• cukor,
• egyéb alapvető élelmiszerek.

A kormány azt szeretné, ha a kereskedők a jelenlegi árrés mérséklésével tennék olcsóbbá ezeket a termékeket annak érdekében, hogy a magyar családok pénztárcáját ne terhelje meg túlzott mértékben, amikor ezeket az élelmiszereket a boltokban megveszik.

Folytatódnak az árcsökkenések, ráadásul önkéntes alapon

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondta a Pénzcentrumnak, hogy valóban kívánatos lenne az árcsökkentés, csakhogy először a beszállítókat kell erről meggyőzni. Mindenesetre nem lepte meg őket a közlemény tartalma, ugyanis a legutóbbi tárgyalásokon már el is hangzott mindez.

Amikor mi múlt héten egyeztettünk a Nemzetgazdasági Minisztériumban, elmondtuk, hogy azt tudjuk megtenni, hogy a beszállítói partnereinket egyeztetésre hívjuk annak érdekében, hogy a jövőbeli áremeléseiktől tekintsenek el. Enélkül a kiskereskedelem nem fog tudni segíteni a kormányzati szándék megvalósulásában, tehát mindenféleképpen a beszállító partnerekkel együttműködve lehet ezt csak megtenni, a kereskedelmi árrés terhére nem

- fogalmazott a főtitkár. Elmondta azt is, hogy szerintük is minél hamarabb szükséges lenne letörni az élelmiszerinflációt, és a tagvállalatok is elkötelezettek mindebben.

Egyetértünk a Nemzetgazdasági Minisztériummal abban a tekintetben, hogy az infláció csökkentése érdekében mindent meg kell tenni. Mi a tagvállalataink segítségével próbáljuk meg azokat a lépéseket kidolgozni együttgondolkodással, hogy az erősen alakuló árcsökkentést meg lehessen valósítani és kidolgozni, amit akár rövid időn belül érvényesíteni lehet

Neubauer Katalin azt is felvázolta, hogy a maguk részéről hogyan képzelik el az árak letörését - azt mondta, szerinte van rá mód, de látni kell azt is, hogy például a kisboltoknál iszonyatos terhet jelentenek az egyre növekvő költségek a bolt mindennapi üzemében.

A mi ötletünk az, hogy annyival lehet nagyobb az ár, mint amennyivel nőttek a költségek. Tehát az, hogy önmagában mennyi az árrés tömege, az csak egy szám, amellé mindig oda kell tenni, hogy mennyi a költség. Pontosan az elmúlt év arról szólt, hogy változtak az adóterhek, változott a reálbér-növekedés, minimálbér-emelés is volt már januártól, tehát a költségek, és főleg egy olyan munkaerő-intenzív szakmában, mint a bolti kiskereskedelem, ott ezek nagyon nagy hányadot képviselnek.  Megvannak a kimutatások, hogy akár 14-16%-kal, de van olyan kisbolt, ahol 20%-ot is eléri a személyi jellegű ráfordítás - tehát nem az árrés és nem a profit nő, amit ugye folyamatosan esetleg kommunikálnak, nem a kereskedelem nyerészkedik ezen a dolgon. Mi egy híd vagyunk a termelő ágazat és a fogyasztók között. Mi az árréseinket arra a beszerzési árra tesszük rá, amit velünk közöl a beszállító partner.

A főtitkár végezetül azt is elmondta, hogy várhatóan folytatódni fog a boltok önkéntes árcsökkentése, ami hetekkel korábban kezdődött, ugyanis megértették, amit a kormány üzent nekik.

Erősödő akciókra lehet számítani annak érdekében, hogy ténylegesen az árszint tudjon mérséklődni. Ezt a kereskedők nagyon komolyan vették, amit a Nemzetgazdasági Minisztériummal történt egyeztetésekkor megkaptunk. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy akár akció, akár tartósan, akár a beszállítói áremeléseknek az elhalasztásával együttműködő szándékunkat kifejezhessük

- fogalmazott Neubauer Katalin.

Egyre nagyobbak a költségek, de muszáj tovább akciózni

Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is megerősítette lapunknak, hogy az önkéntes árcsökkenésről már volt szó a minisztériummal folytatott tárgyalásokon, és a kereskedők igyekeznek is eleget tenni ennek.

A kereskedők az egyeztetéseken arra próbáltak választ adni, hogy mi befolyásolja az árakat termékkategóriákként, termékcsoportokként. Hangsúlyoztuk, hogy az élelmiszereknél egy erős verseny van a cégek között, de alapvetően az inflációs nyomás a szállítói oldalról jelentkezik. Egészen pontosan a termelőnél vagy a feldolgozónál jelentkező költségtöbbletet hárítják, vagy igyekeznek tovább hárítani a szállítók, amely aztán a boltokban megjelenik az áraknál

- mondta a főtitkár. Kitért még arra is, hogy - mint Neubauer Katalin is elmondta - a költségoldali infláció a boltoknál közvetlen formában van jelen, ráadásul egyre nagyobb mértékben.

Alapvetően ez az infláció a költségoldalról jelentkezik, de ugye most beszélünk az eladási vagy a beszerzési árban jelentkező költségtöbbletről, de azért azt ne felejtsük el, hogy azért a működési költségben is jelentős költségtöbblet van. Hogyha megnézzük a KSH-nak például a szolgáltatási statisztikai adatait, akkor azt látjuk, hogy a legtöbb kereskedelmi egységnél ez az érték átlag fölötti, és gondoljunk bele, hogy egy cég mennyi olyan szolgáltatást vesz, ahol eleve az indexálás be van építve a szerződésbe

Kozák Tamás pedig szintén elárulta, hogy valóban az önkéntes akciózás folytatódni fog, ugyanis a kereskedők komolyan elkötelezettek ebbe az irányba. Az nem derült ki, hogy pontosan mely termékek vagy termékcsoportok lesznek ebben érintettek.

Nagyon nagy a valószínűsége, hogy az eddigi intenzív akciós politika folytatódik. Eddig is akcióztak a kereskedők, több száz, vagy akár ezres nagyságrendben. Ez nagyon nagy valószínűséggel folytatódni fog

- mondta erről az OKSZ főtitkára.

A kereskedők tehát megértették és folyamatosan alkalmazzák is a kormány részéről egyre erősebben megfogalmazott kéréseit, és várható, hogy az árcsökkentés egyes termékcsoportok esetében folyamatossá válik majd. A magyarázat pedig egyértelmű: a kereskedők nagyon nem szeretnék az árstopok visszahozását - és az már korábban kiderült, hogy ezt a kabinet is szívesen elkerülné.