Mégis, miért szállt el a tojás ára ennyire a magyar boltokban?

Az elmúlt hetekben ismét fókuszba került az élelmiszerárak emelkedése Magyarországon, miután Orbán Viktor évértékelő beszédében kemény kritikát fogalmazott meg a kiskereskedelmi láncokkal szemben. A miniszterelnök szerint a vártnál nagyobb inflációért leginkább a boltok felelősek, és jelezte, hogy ha nem látják a megfelelő piaci önszabályozást, akár új árstopot vagy profitszerzési korlátozásokat is bevezethetnek.

Az élelmiszerek inflációja pedig egyes termékek esetében igencsak erős. Itt említhetjük a tejet, a lisztet, a kávét, vagy éppen a tojást is. Utóbbi, azaz a tojás esete pedig kifejezetten különleges, az egész világban nagy a zúgolódás, amelett persze, hogy itthon is újra példátlan mértékben nőnek az árak.

Míg 2021 januárjában egy tízes tojásért átlagosan 442 forintot fizettek a vásárlók, 2025 januárjában már 930 forintba kerül, ami több mint 110%-os drágulás. Ráadásul a növekedés üteme nem lassul – egy évvel ezelőtt, 2024 januárjában a tojás még „csak” 750 forint volt, de a mélyponton, 2024 nyarán volt volt ez 697 forint is. Azt mondhatjuk tehát, hogy az árak az utóbbi fél év alatt is jelentős mértékben nőttek.

A kérdés csupán az: ki tehet minderről? A termelők, a profitéhes boltláncok, a globális folyamatok, járványok? A kérdés megválaszolása igen komplex feladat, számos tényezőt kell ugyanis számításba venni. De mielőtt ebbe belevágunk, érdemes tisztázni, a tojás árára számos globális és hazai tényező hat, többek között a madárinfluenza-járványok, az energiaárak, a takarmányköltségek emelkedése, a forint árfolyama, valamint a termelés természetes ciklikussága.

De vajon melyik tényező játssza a legnagyobb szerepet? Tényleg elkerülhetetlen volt ekkora drágulás, vagy vannak mesterségesen felfújt árképzési mechanizmusok a háttérben? A kérdésnek Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztőjének segítségével jártunk utána.

Tojásár-robbanás: tényleg a boltok tehetnek róla?

Ha most kialakult krízishelyzetről beszélünk, Braunmüller Lajos szerint világszinten messze a legfontosabb tényező a madárinfluenza, amely egyaránt érinti Európát, Észak-Amerikát és Ázsiát, valamint más térségeket is. A járvány megfékezése érdekében nagy számban számoltak fel állományokat globális szinten, az ebből eredő szűkösség pedig érdemben emelte az árakat. Ennyiben tehát világjelenségről van szó. Emellett a takarmány- és energiaárak emelkedése, idehaza pedig a forintárfolyam alakulása is hozzájárult az áremelkedéshez.

A forint gyengülése a tojástermelő szereplőknek azt jelenti, hogy a takarmányok alapanyagául szolgáló gabonák ára emelkedik, akkor is, ha a világpiacon nincs elmozdulás - hiszen ezeket a piac euróban árazza. A drágább takarmány idővel beépül a tojás árába, ahogy a dráguló energia is. Drágul továbbá minden egyéb feltétel és eszköz a csomagolóanyagoktól kezdve az állatgyógyászati termékekig. Magyarországon emelkedtek a munkabérek is, amely szintén költségnövelő hatású

- fogalmazott a szakértő. A szakportál főszerkesztője elmondta azt is, mindent egybevéve a drágulás legnagyobb hajtóereje világszinten a madárinfluenza. A járvány jellemzője, hogy - az emberi influenzához hasonlóan a téli hónapokban tombol leginkább, ezért a közelgő tavaszi, nyári hónapokban visszavonulás várható.

Emellett ráadásul a kieső állomány pótlására már tettek lépéseket a legnagyobb szereplők, idővel ezek a tyúkok is tojástermelésbe foghatók. Várhatóan az év második felére stabilizálódhat tehát a kínálat és az árak is, igaz, más tényezők, így az energia- és gabonaárak még befolyásolhatják ezt a folyamatot

- mondta el a Pénzcentrum Braunmüller Lajos, aki szerint érdemes kiemelni, ha a forint érdemben erősödne, az biztosan fékezné a tojásdrágulást, ám már az is kedvezően hatna erre, ha az árfolyam stabilizálódna, és - például az új jegybanki vezetés munkája miatt - a piac bízhatna abban, hogy hosszabb távon kiegyensúlyozott, kiszámítható árfolyammal számolhat. 

Tényleg nagy a baj, és nem csak nálunk

Még mielőtt kitekintenénk a tojásfronton nagyot szenvedő USA-ra, és ezzel együtt arra, amit a világ szinte összes piacára gyakorol érdemes elmondani, hogy a tojásárakat számos tényező alakítja, amelyek közül a szezonális ingadozások, a kereslet és kínálat viszonya, valamint a globális piac mozgásai különösen meghatározóak. A tojástermelés ciklikussága miatt például nyáron a melegebb időben a tojótyúkok többet raknak, míg hidegebb hónapokban kevesebbet.

A háztáji termelés is jelentősen befolyásolja a kínálatot: amikor a jó idő beköszöntével a kistermelők fokozzák a termelést, a piacra jelentős mennyiségű tojás kerül, amely azonban jellemzően nem jelenik meg a nagy kiskereskedelmi láncok polcain. Ilyenkor az eladott tojások száma csökken, és az árak lefelé mozdulhatnak.

A tojásfogyasztás viszont kifejezetten szezonális. Karácsonykor és húsvétkor a kereslet megugrik, hiszen az ünnepi sütés-főzés miatt rengeteg tojás fogy. Mivel a tojótyúkoknak hosszú tenyészidejük van, az állományokat már ősszel le kell telepíteni, hogy a csúcsidőszakban maximális termelést érjenek el. Ennek ellenére a nyári időszakban, amikor a kereslet visszaesik, túlkínálat alakulhat ki, ami lefelé nyomja az árakat. Az ágazat sajátossága, hogy rövid távú beszállítói szerződésekkel működik (jellemzően 1-2 hónapra kötnek megállapodásokat), így az árakat gyorsan befolyásolhatják a piaci mozgások.

A kereslet és kínálat folyamatos változása miatt mindkét fél – a termelők és a kereskedők – arra törekszik, hogy az éppen aktuális piaci helyzetből a lehető legtöbbet hozza ki. Nyugat-Európában, például Ausztriában és Németországban, jellemzőbbek a hosszabb távú szerződések, amelyek kiegyensúlyozottabb árazást biztosítanak, míg Magyarországon az árak sokkal érzékenyebbek a piaci változásokra.

És itt jön a képbe az Amerikai Egyesült Államok

A globális piac hatásai sem elhanyagolhatók. Az Egyesült Államokban jelenleg példátlan tojásválság van: a madárinfluenza következtében óriási hiány alakult ki, amely az árakat az egekbe hajtotta. Az USA ezért világszerte tojást keres, és óriási felhajtóerőt gyakorol a piacra, mivel az összes elérhető többletet gyorsan felvásárolja. Ez a világpiacon is erőteljes árnövekedést generál, és hatással lehet a húsvéti időszak tojásáraira is. A globális keresletnövekedés következményeként a piac gyorsan reagál: ahol akár csak kis mértékű többletkínálat jelenik meg, az azonnal eltűnik, tovább növelve az árakat.

A helyzet így az USA-ban olyan, hogy a boltokban egyre több az üres polc, még úgyis, hogy a tojás szuperdrága, egy darab kb. 400 forint körül mozog - erről már a CNN számolt be nemrég. Ám a vásárlók így is megveszik, amit megtudnak. Az élelmiszerüzletek országszerte figyelmeztetéseket helyeztek ki az üres polcokra. Bár az ünnepi időszakban eleve magasabb kereslet volt várható, az év elején sem sikerült helyreállítani a készleteket. A madárinfluenza mellett az extrém időjárás is szerepet játszott a járvány terjedésében. Az Egyesült Államok délkeleti részén tomboló hurrikánok megváltoztatták a vadmadarak repülési útvonalát, amelyek így többször is visszakerültek ugyanazokra a fertőzött területekre, gyorsítva a vírus terjedését.

USA Törökország felé fordul

A hiány miatt az Egyesült Államok külföldi forrásokból próbálja pótolni a kiesést, és ennek a legnagyobb nyertese Törökország. Az a Törökország amelyik idén rekordmennyiségű, 420 millió tojást exportálhat az USA-ba, ami hatszor annyi, mint a tavalyi évben.

Bár a török import részben segíthet enyhíteni a hiányt, az amerikai szakértők szerint ez nem jelent teljes megoldást. "Ez a mennyiség segíthet a kieső termelés egy részét pótolni, de ha a madárinfluenza ilyen ütemben folytatódik, akkor nem lesz elegendő" – mondta Bernt Nelson, az American Farm Bureau Federation közgazdásza. A probléma gyökere az, hogy az USA évente több mint 7,5 milliárd tojást termel, így az import csupán csepp a tengerben.

Mi várható húsvétkor?

A válasz röviden az, hogy ezt egyelőre senki sem tudja. Az amerikai tojáskrízis az elmúlt évek egyik legsúlyosabb élelmiszerpiaci problémájává nőtte ki magát. A madárinfluenza milliószámra pusztítja a tojótyúkokat, a tengeren innen és túlon is, miközben az árak rekordokat döntenek, és az ellátás akadozik. Az USA most rekordmennyiségű importtal próbálja pótolni a hiányt, de hosszú távon ennél komolyabb megoldások kellenek. 

Így ami a magyar árakat illeti: a tojás árának alakulása összetett és sokrétű folyamat, amelyet a szezonális fogyasztás, az időjárási körülmények, a termelési ciklusok, a takarmányköltségek és a nemzetközi kereslet egyaránt alakít. A következő hetekben különösen érdekes lesz megfigyelni, hogy a húsvéti időszak előtt milyen irányt vesznek az árak, és hogy az amerikai hiány tovább fokozza-e a globális tojásdrágulást.

Cikkünk kapcsán kerestük a hazai tojásszövetséget, akik egyelőre nem kommentálják az eseményeket.