Méghogy a boltokban volt nagy a drágulás: a legtöbb pénz itt folyik el, de észre sem vesszük

A lap kiszámolta a bolti inflációt is, ennek a mutatónak a segítségével a nagy kiskereskedelmi láncok esetében pontosabban lehet látni, hogy az árbevétel-változást mennyiben magyarázza a forgalom (volumen) visszaesése, illetve az áremelkedés - írják.

Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a havi inflációs jelentésében hét fő csoportot különít el, amelyek a 2023-as inflációs súlyuk szerint sorrendben a következők (a zárójelben a súlyuk található meg százalékban, nem az árak változása!):

• Élelmiszerek (29,0)
• Szolgáltatások (25,9)
• Egyéb cikkek, üzemanyagok (20,2)
• Tartós fogyasztási cikkek (8,2)
• Szeszes italok, dohányáruk (7,9)
• Háztartási energia, fűtés (5,2)
• Ruházkodási cikkek (3,7)

A legnagyobb súlyú csoport az élelmiszereké és bár ez minden boltban és étteremben kapható ételt, illetve nem alkoholtartalmú italt magában foglal, a leginkább homogén csoportnak tekinthető és nagy mértékben meghatározza azt, hogy mit érzékelünk a drágulásból. Az "egyéb cikkek, üzemanyagok" csoportban található üzemanyagok súlya 8,1 százalék, nagyjából annyi, mint a tartós fogyasztási cikkeké, a szolgáltatások között pedig számos olyan van, amelyről az emberek minden további nélkül le tudnak mondani, ha szűkösek az anyagi lehetőségeik - írja a lap.

Az élelmiszerek nem ilyenek, azonban hiába hatalmas a súlyuk a fogyasztói kosárban, mégis tévútra visz ha általában a boltok, hiper- és szupermarketek, diszkontok drágulását csupán ezzel azonosítjuk, hiszen ezekben az egységekben számtalan más termék is kapható, olyanok, amelyek nem drágultak az élelmiszerekkel megegyező mértékben. Ilyenek például a háztartási- és tisztálkodási szerek, az alkoholos italok, valamint a szupermarketekben és diszkontokban kapható "nonfood" termékek.

A teljes cikk a pontos bolti inflációról a Portfolio oldalán olvasható.