Aszály, konfliktusok és magas árak: az Éhség Éve lehet 2023?

A gabonafélék árindexe szinte változatlan maradt január óta. A búza nemzetközi ára csekély mértékben ugyan, de emelkedett, miután az Amerikai Egyesült Államokat sújtó szárazság körüli aggodalmak és az ausztrál búza iránti erős keresletet ellensúlyozta az exportőrök közötti verseny. A nemzetközi piacon 1%-ot drágult a rizs az ázsiai piacon tapasztalt lanyhulás és ezen országok valutáinak leértékelődése miatt.

A FAO növényi olajok árindexe 3,2%-kal zuhant, köszönhetően a pálma-, szója-, napraforgó- és a repceolaj árcsökkenésének. A tejtermékek átlagosan 2,7%-kal lettek olcsóbbak februárban, miután bezuhant a vaj és a sovány tejpor nemzetközi jegyzése.

A húsfélékre vonatkozó FAO mutató nem mozdult január óta. A baromfi ára a bőséges készletek miatt csökkent, amit a madárinfluenza megjelenése sem tudott megrengetni egyes főbb baromfitenyésztő országokban, míg a sertéshús drágult a szűkülő európai exportpiacokat kísérő aggodalmak miatt.

Ezzel szemben a cukor ára 6,9%-ot ugrott februárban, amivel elérte az elmúlt hat év legnagyobb szintjét. Az okok között találjuk a rosszabbodó indiai termelési kilátásokat, továbbá a nyersolaj és a brazil bioetanol árának csökkenését.

Első előrejelzés a 2023-as búzatermésről

A legfrissebb FAO Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben olvashatók a 2023-as globális búzatermelésre vonatkozó első adatok. Szakértők szerint mintegy 784 millió tonna termés várható, ami bár elmarad a tavalyitól, de így is kiemelkedő.

Erős szezont várnak Észak-Amerikában a búzatermelő területek növekedésével, köszönhetően a magas gabonaáraknak. A déli félteke országaiban a szemesterményeknek állhat a zászló 2023-ban, Brazíliában a kukoricatermés akár rekordot is dönthet.

A FAO felfelé korrigálta a 2022-es év gabonakibocsátására vonatkozó előrejelzését 2 774 millió tonnára, ami azonban 1,3%-kal elmarad a 2021-es eredménytől. A nemzetközi gabonakereskedelem eközben 1,8%-kal zsugorodhat.

Kilátások az élelmezés terén

Aszály, konfliktusok és magas árak, együtt a makroökonómiai problémákkal nehezítik az élelmezésbiztonságot számos országban. Világszerte 45 ország szorul külső segítségre az élelmezés terén – jelentette a FAO. Hat ország már jelenleg is vagy hamarosan szembesülni kényszerül az éhezés legsúlyosabb formájával: Burkina Faso, Haiti, Mali, Nigéria, Szomália és Dél-Szudán. Több millióan szenvednek az élelmiszerhiánytól.

Hiába az elmúlt hónapok enyhülése a FAO élelmiszerár indexében, számos országban továbbra is sokba kerülnek az élelmiszerek. Például a szemestermények ára Ghánában 150%-kal volt magasabban idén januárban, mint tavaly ilyenkor; Malawiban és Zambiában sosem látott csúcson voltak a gabonaárak. A növénytermesztés és az élelmezési helyzet összefüggéseit boncolgató globális elemzés szerint aggasztó a helyzet Kelet-Afrikában, ahol az elmúlt 40 év legpusztítóbb aszálya tombol.