Minden ötödik vásárló már nem hisz a Black Friday-akcióknak: ezzel a módszerrel ellenőrzik, mi van a csábító ár mögött

A fogyasztók mindössze 54 százaléka bízik abban, hogy a Black Friday alkalmával meghirdetett árak valóban alacsonyabbak a szokásosnál, minden ötödik vásárló pedig kifejezetten bizalmatlan az akciókkal szemben, derül ki a Boston Consulting Group (BCG) legfrissebb felméréséből.

Egyre erőteljesebben érzékelhető az akciókkal szembeni kifáradás is: a fogyasztók 22 százaléka kevesebbet, vagy semennyit nem akar költeni az év végi leárazások idején, mert úgy vélik, hogy ma már szinte folyamatosan elérhetők kedvezményes ajánlatok.

Az akciókkal szembeni növekvő bizalmatlanság ellenére a fogyasztók nem támasztanak magasabb elvárásokat az árengedmények mértékével kapcsolatban. Míg 2025-ben átlagosan legalább 32 százalékos kedvezményt tartottak igazán jó ajánlatnak, addig idén ez a küszöb 30 százalék körülire mérséklődött, derül ki a BCG immár hatodik alkalommal elkészített éves Black Friday-felméréséből, amely Ausztrália, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Kanada, Lengyelország, Németország, Olaszország és Románia összesen 10 220 fogyasztójának a megkérdezésével készült.

A For Year-End Sales Events, Trust Is the New Currency (Az év végi akciókban a bizalom az új fizetőeszköz) című tanulmány a vásárlók várakozásait és fogyasztói magatartását vizsgálja a Singles’ Day, a Black Friday és a Cyber Monday közeledtével.

Lakatos-Török György, a BCG partnere szerint, mivel a vásárlók ma már nem veszik készpénznek a Black Friday alkalmával meghirdetett kedvezményeket, a kereskedők számára a legnagyobb kihívás az, hogy hogyan nyerhetik el újra a vásárlók bizalmát. Bár a kutatás a magyar fogyasztókra nem terjedt ki, hazánkban is hasonló tendenciák érvényesülnek, tette hozzá.

A bizalmat a hitelesség és a bizonyítható előnyök erősítik

A BCG az úgynevezett nettó bizalmi mutató segítségével azonosította azokat a tényezőket, amelyek leginkább hozzájárulnak a fogyasztói bizalom erősítéséhez. A mutató azt fejezi ki, hogy mekkora a különbség azok aránya között, akik szerint egy adott tényező növeli, illetve akik szerint csökkenti az akciós ajánlatok iránti bizalmat.

Lakatos-Török György elmondta, hogy a legerősebb bizalomerősítő tényezőnek a kereskedők jó hírneve és a pénzvisszafizetési garancia bizonyult, egyaránt 65 százalékos nettó bizalmi mutatóval. A hitelesített vásárlói értékelések szintén kiemelkedő szerepet játszanak a bizalom erősítésében (59 százalék), ezt követi az eredeti és a kedvezményes árak egyértelmű összehasonlíthatósága (58 százalék). A sürgető marketingüzenetek és az influenszer-ajánlások a legkevésbé bizalomkeltő eszközök.

A készletek vagy ajánlatok korlátozott elérhetőségét hangsúlyozó üzenetek mindössze 8 százalékos, a mesterséges intelligencia (AI) által készített vásárlóiértékelés-összefoglalók 4 százalékos, míg az influenszerek ajánlásai csupán 3 százalékos nettó bizalmi mutatót értek el.

A mesterséges intelligencia egyre inkább átveszi a közösségi média szerepét

A közösségi média mint vásárlásra ösztönző eszköz jelentősen visszaszorult: az azt használó fogyasztók aránya kilenc százalékponttal, 46 százalékra csökkent, és a felmérésben részt vevő valamennyi országban visszaesést mutatott. Ezzel szemben az AI szerepe mind a tíz vizsgált piacon erősödött.

Idén már a vásárlók 56 százaléka tervezi az AI használatát, ami nyolc százalékpontos növekedést jelent 2025-höz képest. Az AI-t használók mintegy 86 százaléka hasznosnak tartja ezt a technológiát a vásárlási folyamat során, 78 százalékuk szerint pedig alkalmazása növeli annak valószínűségét, hogy végül meg is vásárolják a kiválasztott terméket.

A fogyasztók elsősorban a különböző kereskedők árainak összehasonlításában (39 százalék), valamint a termékek jellemzőinek összevetésében (37 százalék) bíznak az AI-ban. Lakatos-Török szerint mivel a vásárlók egyre inkább az AI-ra támaszkodnak az ajánlatok megtalálásban, a kereskedőknek ma már legalább akkora figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy ajánlataik mennyire könnyen megtalálhatók és ellenőrizhetők az AI által, mint magukra az árengedményekre. Ugyanakkor a BCG kutatás szerint a vásárlási tranzakciók lebonyolításához kapcsolódó feladatokban, például a fizetéshez szükséges adatok kitöltésében, az AI alkalmazása egyelőre kevésbé elterjedt.

Mennyire hiszel a netes csillagoknak? Töltsd ki a kutatásunkat!

Vásárlás, szállásfoglalás vagy egy új szolgáltató keresése előtt szinte mindannyian megnézzük az online értékeléseket, de vajon tényleg a csillagok alapján döntünk? Megbízol egy hibátlan, de csak néhány értékeléssel bíró helyben, vagy inkább a több száz véleményen alapuló, reálisabb átlagra szavazol? Oszd meg a tapasztalataidat a Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös, független kutatásában! A kérdőív teljesen anonim, a kitöltése mindössze 3-5 perc. Az eredményeket a Debreceni Egyetem kutatói dolgozzák majd fel, az elemzés pedig hamarosan megjelenik a Pénzcentrumon.